A Wisconsin Egyetem környezet-epidemiológusai arra a megállapításra jutottak, hogy a trópusi esőerdő irtása a maláriás megbetegedések jelentős megszaporodását vonja maga után.
A perui és a brazíliai Amazóniában végeztek vizsgálatokat: műhold-felvételekkel detektálták az erdőirtásokat és ahhoz illesztették a diagnosztizált maláriás eseteket. A pontos illesztéshez felhasználták a maláriában megbetegedettek lakóhelyének GPS adatait. 2006-ban egyedül, több, mint 15 000 malária-esetet dokumentáltak.
Brazíliában 1998 és 2007 között évente 19 000 négyzetkilométer erdő tűnt el irtás következtében. Brazíliában évente 500 000 maláriás esetet diagnosztizálnak. A maláriás fertőzések legtöbbjét az Anopheles darling moszkitó okozza.
Az erdőirtásnak közvetlen egészségügyi következményei vannak, mondta Jonathan Patz professzor a Reuters-nak adott telefon interjúban. "Annak, ahogyan a környezetünket - ez esetben a trópusi őserdőt - kezeljük, kihatása van a közegészségre."
Maláriában évente 860 000 ember hal meg világszerte - az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.
Patz professzor és csapata kimutatta, hogy "1997 és 2001 augusztusa között 4,2 %-nyi erdőterület kiirtása miatt 48 %-kal megugrott az új maláriás fertőzések száma."
"A természetmegőrzés és a lakosság egészségvédelmének politikája - egy és ugyanaz. Ahogy az ember megváltoztatta a természeti környezetet, kedvező miliőt teremtett az Anopheles darling moszkitó lárváinak az utak kátyúiban, a duzzasztógátaknál, a bányagödrökben, a vízelvezető csatornákban, az árkokban és mindenfelé."
Egy másik lehetséges tényező: farmerek tömegei kezdtek el halfarmot létesíteni a területen. Ezt ugyan a műhold-felvételeken nem lehet nyomon követni, de ezek a halastavak szintén ideális moszkitó-bölcsők.
"Kutatásunk eredménye valószínűleg Amazónia területének nagy részére általánosítható. A környezet megváltozásának és a járványveszély összefüggésének ez a bizonyítéka arra mutat rá, hogy az erdőborítás megóvása a malária elleni küzdelem kulcskérdése a régióban."
Forrás: Reuters-Planetark
