Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Norvég kutatók megfigyelték, hogy a hőmérséklet emelkedése és a csapadékos időjárás igen kedvező a bubópestist terjesztő élőlények számára, így valószínű, hogy a megbetegedések száma emelkedni fog.

A pestis kórokozója a Yersinia pestis nevű baktérium, amely ízeltlábúak, gyakran bolhák szervezetében él, és a rovar csípésével kerül át egyik áldozatáról a másikra. A Y. pestist hordozó bolhák jellemzően rágcsálókon élnek, és ezekről kerülnek át az emberre is, létrehozva a sokszor halálos kimenetelű betegséget. Európában a patkányokon élő patkánybolhák terjesztették a pestist, máshol egyéb rágcsálók szerepe igazolódott.

Napjainkban évente összesen mintegy háromezer pestises megbetegedés fordul elő Ázsiában, Afrikában, Észak- és Dél Amerikában.

Kazahsztánban, ahol az Oslo Egyetem munkatársai kutatásaikat végezték, a mongol futóegér (Rhombomys opimus) az a rágcsáló, melyen a pestis baktériumát hordozó bolha előszeretettel megtelepszik.

A kutatók azt vizsgálták, mitől függ a pestises esetek gyakorisága. A köztigazdák (mongol futóegér) nagy száma és a bolhák mint közvetítők elégséges mennyisége kedvező a betegség terjedése szempontjából. Emellett áttekintették a térség időjárási adatait 1949. és 1995. között, és ezt összevetették a bolhák és a fertőzött futóegerek számával azokban az években.

A kutatók megfigyelték, hogy a bolhák 10°C felett válnak aktívvá, tehát meleg, fagymentes tavasz esetén korábban szaporodni kezdenek, mint hűvösebb időben. Ha a nyár meleg és csapadékos, a bolhapopuláció még tovább növekszik.

Ha e két egymást követő évszakban az időjárási viszonyok a fentieknek megfelelően alakulnak - ami az utóbbi években egyre gyakrabban bekövetkezik -, a pestist terjesztő bolhák száma jelentősen megnő, így az emberi fertőződés esélye is fokozódik.

A Nils Stenseth vezette csoport utánanézett jóval korábbi időjárási adatoknak is, és arra jutottak, hogy mind a középkori Fekete Halál járvány, mind a XIX. századi ázsiai pestisjárvány idején hasonlóképpen meleg és nedves idő volt jellemző.
 
 
[Forrás: National Geographic ]

Idézet

A bolygón az élet kapcsolója az óceánban van. Ha holnap a szárazföldön minden elpusztulna, az óceán észre sem venné, de ha holnap minden elpusztulna az óceánban, a szárazföldön is minden elpusztulna.

Dr. Allana Mitchell, a Seasick (Tengeri beteg) című könyv szerzője

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok