Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Úgy tűnik, az Északi-sarkvidék a köztudatban nevetőgázként ismert dinitrogén-oxidot böfög fel. A poén sajnos az, hogy ez egy erőteljes üvegházgáz.

 

Korábban a N2O kibocsátásokról azt gondolták, hogy a légkörbe főleg trópusi erdőkből és intenzíven művelt termőföldekről jut be, csupán elhanyagolható mennyiséggel az északi vidékekről.

 

Maija Repo és kollégái a finnországi Kuopio Egyetemről tőzegkörök kibocsátását mérték Észak-Oroszországban. Ezek tőzegföld platókon ülnek, amik széles körben elterjedtek a sarkvidéken, a szárazföld teljes területének 20%-át borítják. A tőzegkörök kopár felszínei azért fejlődnek ki, mert a fagyás és olvadás ciklusai felkavarják a tőzeget, ami akadályozza a növények növekedését.

 

A hómentes évszakban azt találták, hogy a tőzegkörök 1,2gr/m2 N2O-t bocsátottak ki, ami annyi, mint amennyi a trópusi erdők kibocsátása egy év alatt. A csoport úgy gondolja, hogy a növények hiánya csökkenti a versengést az ásványi nitrogénért. Ez lehetővé teszi nitrát felszaporodását a talajban, ami  aztán a bakteriális anyagcsere révén alakul N2O-vá.

 

Bár ez azt jelenti, hogy a metánnal és szén-dioxiddal szemben a N2O továbbra is az üvegházhatás kis hozzájárulója, a gáz több mint 110 évig változatlanul megmarad a légkörben, a metán nagyjából 10 évével szemben – amit a tundra szintén időszakosan kibocsát.

 

Sajnos a globális felmelegedés elősegítheti a felkavarodást, és növeli a kopár területeket. Mivel a tőzegkörökből a gázkiáramlás ilyen magas, a kopár területek még kismértékű növekedése is jelentős változásokkal járna a N2O kibocsátásban, mondja Repo.

 

(Angela Self, 2009. február 15, New Scientist)

Idézet

Nincs rá garancia, hogy az emberi civilizáció fenn tud maradni.

Ken Livingstone, London volt polgármestere

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok