Jegesmedvék végveszélyben, szélsőséges időjárási viszonyok, elsivatagosodás és a közvetlen gazdasági károk - a klímaváltozás lehetséges következményeinek mindezek csak egy részét jelentik. Többnyire mind hallottunk ezekről, de vajon tudjuk-e, mi magunk mennyiben vagyunk e hatásokért felelősek, és egyáltalán: mit jelent ma Magyarországon a klímatudatosság?

A magyarok sokkal inkább azonosítják a klímaváltozást a globális folyamatokkal, mint az itthoni eseményekkel, a Magyarországra prognosztizált aszály és szárazság lehetősége sokkal kevésbé ismert, mint - mondjuk - a jegesmedvéket fenyegető változások, derült ki a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Cognative közvéleménykutató cég 2009 novemberében készült, közös felméréséből. A többség lebecsüli a potenciális veszélyeket, nem vesszük komolyan sem a klímaváltozást, sem a következményeit. (A felmérés tanulságait 2010 januárjában közölték, összefoglalója itt elérhető.)

Forrás: AFP

Az Északi-sark olvadása inkább közismert ügy, mint a Hortobágy elsivatagosodása

A hazánkat fenyegető elsivatagosodás és tartós szárazság a felmérés eredményei szerint nemhogy egyre többeket izgatna, de évről évre kevesebben tudnak róla. A klímaváltozás miatt  megváltozik majd az ország vízkészletének mennyisége és minősége, egyre komolyabb aszályok várhatók, kiváltképp az Alföldön, s ezek komoly károkkal is járnak. A heves téli esőzések nyomán gyakoribbá válnak az árvizek, holott ma is a rendkívüli árvízszint alatt fekszik Magyarország negyede: két és fél millió ember lakóhelye, a vasutak és a megművelt földek harmada. Az ország fosszilis energiaforrásoktól való függése további gazdasági, környezeti és társadalmi gondokat eredményez majd.


Top 10 - a legnagyobb magyar klímaproblémák

Egy 2007-es ENSZ-jelentés szerint Magyarország az ökológiailag legsérülékenyebb országok közé tartozik, hazánk területének legnagyobb része érintett. A problémák a következők:

• Elsivatagosodás: az egyre aszályosabb nyarak miatt elsztyeppesedik, elsivatagosodik az Alföld - a kipusztuló őshonos fafajok helyét átveszik a füvek és bozótok. A jelenség már ma is megfigyelhető a dél-alföldi Homokhátságon, de a hasonló, úgynevezett "tájdegradáló" folyamatok máshol is felgyorsulnak.

• Csökkenő talajvízmennyiség: az aszályos időszak miatt csökken a talajvíz szintje is, ez például a Bács-Kiskun megye tanyáin élőket már érzékenyen érinti.

• Változó mezőgazdaság: az éghajlat módosulása miatt egyre inkább meg kell majd barátkozni a szárazságot jobban tűrő fajok termesztésével. A Mórahalom címerében is szereplő szőlőtőke már csak emlékeztető az egykori borászati tevékenységre - a túlzott szárazság miatt a borkészítés sajnos ott már a múlté.

• Élelmiszer-biztonság: a változó időjárási viszonyok miatt egyre jobban rászorulunk majd az élelmiszerimportra.

• Ár- és belvizek: az aszályos nyarakat csapadékos telek váltják majd, s ez az árvizek gyakoriságának és intenzitásának erősödését jelenti. 1999-ben 400 ezer embert érintett a márciusban lezúduló ártömeg. Ha gyorsan olvad az elmúlt hetekben leesett hó, idén hasonlóra lehet számítani.

• Megváltozó állatvilág és csökkenő biodiverzitás: tartós téli fagyok nélkül bizonyos károkozók nem pusztulnak el, hanem aktívak maradnak, és hatalmas károkat okoznak a növényvilágban. Előfordulhat az is, hogy olyan, nem őshonos fajok jelennek meg, amelyekre a hazai állat- és növényvilág nem tud reagálni. Ilyen például a gyapjas pille várható inváziója, amely egyes fafajtákra jelent komoly veszélyt.

• Egészségügyi hatások: a szívbetegek mellett veszélyeztetettekké válnak az idősek és a 4 éven aluli gyermekek is, mert az ő szervezetük nehezebben viseli a hőingadozást és a forróságot. A változó flóra és fauna megváltoztatja a pollenek mennyiségét, és elhúzódik az allergiás időszak, emellett a klimatikus viszonyok változásával olyan baktériumok is megjelenhetnek, amelyek korábban nem voltak jellemzők mifelénk.

• Gazdasági hatások: a forró napokon csökken a munkabírás, így a visszaeső termelékenység miatt kisebb nemzeti össztermékkel (GDP) kell számolni.

• Klímamenekültek hullámai és más, előre meg nem jósolható hatások: nem kizárt, hogy olyan szélsőséges időjárási helyzetek alakulnak majd ki, amelyekre ma még nem számítunk. E jelenségeket bonyolult modellezni, és még bonyolultabb elképzelni, hogyan reagálna rájuk az ország.

"Az a legnehezebb, hogy az emberek azt gondolják, ők túl jelentéktelenek ahhoz, hogy egy globális méretű változásban számítson, mit tesznek - épp ezért nem is tesznek semmit" - jellemezte a klímatudatosság hazai szintjét kérdésünkre Bozsó Brigitta, az Energia Klub környezettudományi és éghajlat-politikai szakértője.

2010. 02. 10.,  | [origo]