Ahogy manapság bármilyen nagy időjárási csapással kapcsolatban – az árvizektől és hurrikánoktól kezdve az erdőtüzeken át az USA déli részét a héten sújtó tornádókig –, az emberek gyakran tesznek fel kérdéseket, hogy mi köze ennek a sarokban megbúvó óriási elefánthoz, a globális éghajlatváltozáshoz.

2007-ben két egymástól független tanulmány arról számolt be, hogy a globális felmelegedés a XXI. század végéig az olyan időjárási viszonyok előfordulásának drámai növekedését okozhatja, amelyek a súlyos viharokat és tornádókat táplálják.

Az egyik tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban arról írt, hogy a súlyos viharoknak kedvező napok száma akár 100%-kal növekedhet. „Ez a Dél és Kelet sűrűn lakott régióit, köztük New York City-t és Atlantát különösen erősen sújthatja”, számolt be a cikk fő szerzője, Jeff Trapp a Purdue Egyetemről. Az erősebb viharok üzemanyaga a Föld megjósolt melegedése lenne, amit a fosszilis üzemanyagok elégetése miatt a légkörbe jutó üvegházgázok okoznak.

Bár a tipikusan viharos tavasz is több viharral járhat, „a súlyos időjárás nyáron fog leginkább megszaporodni”, mondja Trapp. Csoportja arról számolt be, hogy a század végéig a súlyos vihar viszonyait produkáló tavaszi napok száma főleg a déli síkvidéken és Floridában fog növekedni. Nyáron viszont szinte az ország egész keleti fele a súlyos viharok kialakulását elősegítő napok növekedésére számíthat. A legnagyobb növekedés a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán partvidéke közelében várható.

A másik tanulmányban Tony Del Genio, a NASA kutatója szerint az USA szárazföldjén a hatalmas viharok fő alkotói valószínű nagyobb bőségben lesznek jelen egy melegebb, nedvesebb világon. „A legerősebb zivatarok, a legerősebb viharok és tornádók valószínű gyakoribbak és erősebbek lesznek”, mondta Del Genio a tanulmány közzétételekor. Del Genio egy számítógépes modellel vizsgálta azokat az erőket, amelyek a zivatarok lérejöttekor egyesülnek.

A földraji és időjárási mintázatok egyedi kombinációja miatt az USA már amúgy is a világ „forró pontja”, ami a tavaszi és nyári tornádókat és súlyos viharokat illeti. A nagy földtömeg, ami forró napokon felmelegszik, a légköri futóáramlatok kontúrjai, a Sziklás-hegység felől fújó szél, és a Mexikói-öbölből feljutó nedves, meleg levegő mind hozzájárulnak. Del Genio komputeres modellje azt mutatja, hogy a globális felmelegedés több erős felszálló áramlást fog jelenteni, amikor a szél felfelé és lefelé mozog, az oldalirányok helyett. Társszerzőként írt cikke a Geophysical Research Letters-ben jelent meg. (Doyle Rice, USA TODAY)

A cikk angolul itt található: USA Today