A szélsőséges éghajlati események, például extrém szárazságok vagy hőhullámok növelik a háborúk esélyét az etnikailag kevert országokban – mondja egy német kutatás.

Felforgató társadalmi hatásai lesznek az időjárásnak

Az időjárási események következményeivel, a klímaváltozással és a fenntartható fejlődés lehetőségeivel foglalkozó Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung (PIK) kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a szélsőséges időjárási események hatására

nagyobb eséllyel pattannak ki fegyveres konfliktusok

a kevert nemzetiségű országokban.

Kislányok egy sivár, afganisztáni menekülttáborban.
Az új kutatás szerint főleg az etnikailag megosztott országokban
a globális felmelegedés is szerepet játszik a regionális konfliktusok kirobbanásában
Forrás: AFP/Sayed Zakeria

Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának folyóiratában, a PNAS-ben megjelenő közlemény arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázkibocsátás és a nyomában járó globális felmelegedés hatására

a jövőben még gyakoribbak lesznek a klímakatasztrófák,

ezért a világ vezetőinek megkülönböztetett éberséggel kell őrködniük e többszörösen veszélyeztetett térségek békéje fölött.

Magyar katonák érkeznek Afganisztánba
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

„Úgy tűnik, az időjárási katasztrófák felforgató társadalmi hatása különösen tragikus erővel érvényesül az etnikailag szétszabdalt országokban” – összegzi a cikk írója, Carl Schleussner, aki a PIK mellett a berlini Climate Analytics elemző-tanácsadó agytrösztnek is dolgozik. Az adatok áttekintéséből kiderült, hogy a nemzetiségileg megosztott országokban

a fegyveres konfliktusok csaknem negyede összefüggést mutat a pusztító éghajlati eseményekkel

– és ebbe még nem is számolták bele a klímaváltozás hosszú távon érvényesülő hatásait.

Sivatagos vidék Tunéziában
Forrás: AFP/Fethi Belaid

„Az időjárási katasztrófák nyilván nem közvetlenül robbantják ki a konfliktust, hanem megnövelik annak esélyét, hogy az eleve fennálló helyspecifikus feszültségek fegyveres összeütközés formájában törjenek felszínre – magyarázza Schleussner. – Ezt az intuitív módon kikövetkeztethető összefüggést immár tudományos módszerrel is bizonyítottnak tekinthetjük.”

Három évtizedet vettek alapul

Az e téren folytatott korábbi kutatások vagy az olyan éghajlati változókra koncentráltak, mint az emelkedő hőmérséklet, amelyek nem rendelkeznek közvetlenül kimutatható társadalmi hatással, vagy csak egy-egy kiválasztott esetet vettek alaposabban szemügyre. A PIK tanulmánya e kereteken túllépve

közvetlenül a katasztrófa kiváltotta gazdasági károkozásra koncentrál;

ehhez az adatokat a viszontbiztosítás területén nemzetközi piacvezető Munich RE biztosítótól szerezték.

Az elsivatagodással és ivóvízhiánnyal fokozottan érintett észak-afrikai és közel-keleti térségben
a társadalmi forrongások eszkalálódása prognosztizálható,
részben a globális felmelegedés közvetett hatásaként
Forrás: AFP/Virginie Nguyen Hoang

A gazdasági kártétel mutatóit összevetették a biztonságpolitikai kutatások fegyveres konfliktusokat rögzítő beszámolóival. Az összefüggések kimutatásához az esemény-egybeesési analízis matematikai módszerét hívták segítségül. Végül minden konfliktushoz hozzárendeltek egy, az etnikai széttagoltságot tükröző indexet. Elemzésüket az 1980 és 2010 közötti időszakra terjesztették ki.

A globális felmelegedés egyre nagyobb területeken okoz elsivatagosodást
Forrás: Origo

„Minket is meglepett, hogy az etnikai széttagoltság mint országjellemző mennyire kiemelkedő rizikófaktornak bizonyult, szemben olyan egyéb országszintű mutatókkal, mint a korábbi belső fegyveres összetűzések története, a szegénység vagy a társadalmi egyenlőtlenség” – hangoztatta a cikkben közreműködő Jonathan Donges.

A válsággócok a terrorizmus melegágyai
Forrás: Origo

„A jelek szerint az etnikai választóvonalak előre definiált törésvonalként működnek azokban a helyzetekben, amikor egy további stresszor – jelen esetben egy természeti katasztrófa – ránehezedik a társadalomra.

Ezért a kevert nemzetiségű országok különösen sérülékenyek e katasztrófák hatásaival szemben.”

Biztonságpolitika és klímaváltozás

A tanulmány kísérletet sem tesz arra, hogy egyes országokra lebontva számszerűsítse a becsült kockázatot. Mivel szerencsére mind a fegyveres konfliktusok, mind a természeti katasztrófák ritka események, egyetlen konkrét országból sem származik elégséges adat a statisztikai elemzéshez. „A fegyveres összeütközés az egyik legnagyobb fenyegetés az emberre nézve: egyeseket megöl, másokat arra kényszerít, hogy otthonukat elhagyják, és esetleg egy távoli országban keressenek menedéket.”

A klímaváltozással érintett országokban a jövőben nagyobb eséllyel fognak kitörni helyi háborúk
Forrás: MTI/EPA/SANA/-------------------

„Ezért, annak felismerése, hogy az etnikai megosztottság és a természeti katasztrófák egymást erősítő destabilizáló tényezők, potenciálisan igen nagy biztonságpolitikai jelentőséggel bír” – hangsúlyozta Hans Joachim Schellnhuber, a PIK igazgatója. „Nyilvánvaló, hogy az ember okozta klímaváltozás nyomán szaporodni fognak az időjárási hőhullámok és a lokális szárazságok. Összesítve azzal, amit már tudunk a fokozódó klímaváltozás hatásairól, megfigyeléseink segíthetnek abban, hogy a biztonságpolitika kiemelt figyelmet fordítson a potenciális veszélyzónákra.”

A kiszélesedő regionális konfliktusok és az egyre szorítóbb élelmiszer- és ivóvízválság miatt
tömeges migráció bontakozik ki, amelynek a fejlett országok a célpontjai
Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A fegyveres konfliktus szempontjából leginkább veszélyeztetett régiók némelyike – így Észak- és Közép-Afrika, valamint Közép-Ázsia – egyszerre tartozik a klímaváltozás által leginkább sújtott és az etnikailag leginkább megosztott országok közé. Schellnhuber összefoglalásképp így fogalmazott: „Eredményünk újabb bizonyítékát adja annak, hogy az éghajlat stabilizációja önmagán túlmutató jelentőségű feladat, mert kívánatos melléktermékének a neve: béke.”

(forrás: Tátrai Péter, Origo.hu, 2016.07.27.)