Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Ha nem tesznek valamit azonnal, Jakartát tíz éven belül elnyelheti az óceán. Talán mondanom se kell, hogy annak azért lehetnek drámai következményei, ha hirtelen eltűnik a Föld színéről egy harmincmilliós város, pláne a világ negyedik legnépesebb országának gazdasági-politikai központja.


Teázgatás árvíz idején.
Jakartában az elmúlt években hétköznapivá váltak az árvizek,
a várost övező hegyekben az év 300 napjában van felhőszakadás,
a városba 13 folyóból áradnak a vizek. És még süllyed is.
Fotó: Dita Alangkara/AP

De hogyan fordulhat elő ilyesmi? A New York Times nagyriportban tárta fel az okokat, amelyek közül az első és legfontosabb maga az ember.

Kezdjük azzal, hogy Jakarta a városalapításra tán legkevésbé ideális helyen van. Egyik oldalról a Jávai-tenger, a többi oldalról hegyek övezik, ezekben a hegyekben pedig évi átlag 300 napon van felhőszakadás. Jakartát egykor 13 folyó szelte át, de az elmúlt bő fél évszázadban ezek egy részét beépítették a minden központi terv, felügyelet, engedély nélkül beköltöző és építkező tömegek. A várost, amely mangrove-erdőkre, lápokra, vízgyűjtőkre épült, mostanra javarészt aszfalt és beton borítja, így a hegyekből érkező víz csak átzúdul rajta, gyakran napokig tartó árvizeket okozva.

A helyzet iróniája, hogy bár rengeteg a víz, a vízellátás csapnivaló. Amire a harmincmilliós lakosság részben illegális kútfúrásokkal válaszol, ezzel gyakorlatilag kiszivattyúzzák a város alól a vizet, ami miatt viszont a talaj, amin a város áll, rohamosan süllyedni kezdett. A süllyedés üteme a város legveszélyeztetettebb, már a tenger szintje alá süllyedt, az óceántól hézagos betonfallal védett északi kerületeiben az évi 5 centit is meghaladja. Ez régen nem okozott volna gondot, bőségesen van víz, ami visszapótolhatná a kiszivattyúzottat. De mert lebetonozták az egész várost, a víz csak lefolyik a tengerbe, nem szívódik fel a földben.

Emiatt a számítások szerint 2030-ra akár a város nagyobb része is víz alá kerülhet, ennek pedig katasztrofális következményei lehetnek Indonézia gazdaságára is.

A helyzetet csak bonyolítja, hogy a lakosság teljesen bizalmatlan a korrupt politikai vezetéssel szemben, így azt sem hiszik, hogy valóban a város érdekében kéne elköltözniük a felszámolásra ítélt kerületekből. Inkább ingatlanmutyit sejtenek az intézkedések mögött, pedig azok részben valóban a város érdekét szolgálnák. A politikai hangulatot kihasználó iszlamista pártok pedig a kitelepítésre kijelölt kerületek lakóinak támogatásával megbuktatták a város korábbi kormányzóját, aki történetesen kínai származású volt, így még némi etnikai feszültséget is sikerült kelteni az országban.

A helyzet rossz, és nem tűnik úgy, hogy hirtelen bármi javulna. Ráadásul a Times jelentése szerint még ha sikerülne is megállítani a város süllyedését, még mindig ott van a globális felmelegedés miatt növekvő tengerszint problémája.

 

Forrás:

444.hu

New York Times

Idézet

Nem kell feláldoznunk semmilyen gazdasági vagy társadalmi fejlődést. Ez csak munkahely váltás. Irányt váltunk, hogy más munkákat végezzünk, más gazdasági terveket hajtsunk végre.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a klímaváltozást kivédõ környezetbarát zöld munkahelyekről

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok