Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Szokj hozzá: az ingatlan a tengerbe zuhan. És nemcsak parti házak és üdülők. Városokban gondolkodj.

 

 

 
Image
A tengerbe vesző házak egyike.

Ezek a képek Alaszka távoli nyugati partjáról egy olyan terület csúcsát mutatják be, ami olyan gyorsan olvad, hogy egész kultúrákat fog magával ragadni – gazdagot és szegényt, szennyezőt és nem-szennyezőt, akik mind ki vannak téve a nagy kiegyenlítőnek, az óceánnak. Úgy gondolod, hogy a Csendes-óceán déli szigetországai, és távoli Északi-sarki előőrsök lesznek az egyedüli áldozatok? Tévedés. Mert nem számít, mit teszünk a következő évtizedekben a szénkibocsátás terén, az előrejelzés szerint a világóceán nagyjából a következő évezredben melegedni és emelkedni fog. Az ezekhez hasonló képek hamarosan mindennaposak lesznek.

 

Shishmarefet már elérte az elemi csapás. A 600 inupiak által lakott falu Sarichef sérülékeny határszigetén fekszik, ahol a jég a tengeren minden évben később alakul ki, ez a földet az őszi viharok martalékává teszi, amik évente 15-20 métert faragnak le a tengerpartból. Két ház belecsúszott a tengerbe; 18 másikat visszaköltöztettek a betolakodó óceán elől; továbbiak megvetemednek az olvadó permafrosttól (folyamatosan fagyott talaj). Több tízmillió dollárt költöttek tengeri védőfalakra, sikertelenül. A lakók arra jutottak, hogy egyetlen lehetőségük egy végleges áttelepülés. De figyelembe véve, hogy az USA-nak még komolyan kell foglalkoznia New Orleans tenger vízszint problémájával, a Csukcs-tenger eme távoli zugában senki sem képzeli azt, hogy a Shishmaref áttelepítéséhez szükséges 180 millió dollár könnyen elő fog kerülni. És Shishmaref nincs egyedül. Egy 2004-es USA Számvevőszék vizsgálat azt mutatta, hogy Alaszka 213 bennszülött falujából 184 küzd árvizekkel és erózióval, míg egy másik előrejelzés szerint a következő évtizedekben Alaszkának 6,1 milliárd dollárra lesz szüksége a globális felmelegedés hatására dominóként összedőlő hidak, felrobbanó szennyvízcsatornák, és tönkremenő utak javításához. Világméretekben a helyzet még sötétebb és drágább: az Oxfam azt sugallja, hogy az Egyesült Államok 22 milliárd dollárral, vagy 44%-kal– a mi részünk a szennyezésből – tartozik abból az 50 milliárdból, ami minden évben ahhoz kell, hogy a szegény nemzetek alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz.

 

 

 

Julia Whitty és Robert Knoth írása. Angolul megjelent, a teljes képriporttal, a Mother Jones 2007. szeptember-októberi számában: www.motherjones.com/news/feature/2007/09/sea-change-26.html

Idézet

A fordulópontok versenyében vagyunk, a természeti és politikai rendszerek között.

Lester R. Brown, az Earth Policy Institute elnöke

 

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok