Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A Wildlife Conservation Society közzétette előzetes megfigyeléseinek eredményeit, melyek azt mutatják, hogy az indonéziai vizekben, a felszíni hőmérséklet drámai emelkedése nagyarányú kifehéredést idézett előtt, mely elpusztította a korallpopulációkat.

 

A szervezet Indonézia Programjának tengerbiológusokból álló csapata májusban indult Aceh-be, hogy megvizsgálja a kifehéredést. Indonézia ezen provinciája Szumátra szigetének északi csúcsán található. Az előzetes felmérés felfedte, hogy a korallok több mint 60 százaléka kifehéredett.

 

A kifehéredés - mely akkor megy végbe, amikor a korallszövetekben élő algák eltűnnek – a stressz jele, melyet környezeti tényezők, mint a tenger felszíni hőmérsékletének ingadozása vált ki. A számos faktor függvényében, a kifehéredett korallok regenerálódhatnak, vagy elpusztulhatnak.

 

A szervezet, az ausztráliai James Cook Egyetem, és az indonéziai Syiah Kuala Egyetem tengerökológusainak további vizsgálatai augusztus elején fejeződtek be, és az egyik leggyorsabb és legsúlyosabb korallhalálozási eseményt fedték fel, melyet eddig feljegyeztek: a kutatók eredményei szerint, egyes fajok 80 százaléka pusztult el az előzetes felmérés óta, és a várakozások szerint több kolónia tűnhet el az elkövetkező hónapokban.

 

Az esemény az Andamán-tenger felszíni hőmérséklete emelkedésének eredménye. Ez a terület magába foglalja Mianmar, Thaiföld , az Andamán- és Nicobar-sziget, valamint Indonézia északnyugati részének partjait. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) korall forrópontokat összesítő weboldala szerint, a régió hőmérsékletei 2010 májusában érték el a csúcsot, ekkor az értékek 34 fokon álltak, mintegy négy fokkal magasabban, mint a terület hosszú távú átlaghőmérséklete.

 

A Wildlife Conservation Society és a James Cook Egyetem 2005 márciusa óta dolgozik a térségben. A 2004-es indiai-óceáni szökőárat követően felméréseket végeztek, melyek felfedték, hogy az Aceh régió számos zátonyát nagyrészt érintetlenül hagyta az esemény. A szökőár előtt, az elégtelen földhasználat és a pusztító halászati gyakorlatok miatt súlyosan károsodott zátonyok a tökéletesített eljárásoknak köszönhetően, a közbülső években drámaian regenerálódtak. A kormány és közösség irányította régiókban figyelemreméltó sikerek születtek a hal biomassza fenntartásában annak ellenére, hogy továbbra is hozzáfértek a zátonyokhoz. Ám a 2010-es kifehéredés és pusztulás gyorsan megfordította ezt a gyógyulási folyamatot, és komoly hatása van a zátonyok halállományaira.

 

Különösen aggodalomra ad okot a tenger felszíni hőmérsékletét érintő anomália mértéke, mely a NOAA weboldala szerint azt jelzi, hogy az egész Andamán-tengert és az azon túli területeket is érinti. 2010-ben hasonló, tömeges kifehéredési eseményeket dokumentáltak Sri Lankán, Thaiföldön, Malajziában és Indonézia számos részén. A kutatók szerint, amennyiben hasonló mértékű pusztulást figyelnek meg a tenger egyéb területein is, akkor ez lesz a régióban dokumentált legkomolyabb kifehéredési esemény.  

 

(hirado.hu / ScienceDaily; 2010. augusztus 17.)

 

 

Idézet

A rendszernek, amely eléri az instabilitás kritikus pontját, szembe kell néznie egy szabályszerűséggel: így, ahogy volt, nem megy tovább. Most ezen a ponton van a földgolyó. Vagy összeomlik a rendszer, amelyben élünk, vagy olyanná változtatjuk, hogy fenntartható legyen.

 László Ervin, a Római Klub alapító tagja

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok