Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az ipari forradalom óta zajló rendkívül gyors ütemű tengersavasodás összemérhető azokkal a folyamatokkal, amelyek a földtörténet során tömeges kihalási hullámokhoz vezettek - hívta fel a figyelmet Hans-Otto Pörtner állatfiziológus, az Alfred-Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet munkatársa.

 

 

A Die Welt című német napilapnak nyilatkozó kutató közlése szerint az ipari forradalom kezdete óta a világtenger savassága átlagosan mintegy 30 százalékkal nőtt, ami a pH-skálán körülbelül 0,1 egységnek felel meg. A sarkok térségében nagyobb mértékű a savasodás, mint az Egyenlítő környékén.

 

Az óceán savasodását a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedése okozza, hiszen a víz feloldja az üvegházgázt, és szénsav képződik.

 

Míg a globális felmelegedés és az üvegházgázok közötti kapcsolatot egyesek vitatják, addig a légköri karbonszint emelkedése és az óceánok savasodása közötti összefüggés vitathatatlan - hangsúlyozta a kutató a lap internetes kiadása szerint.

 

A savasodás számos tengeri élőlényre, sőt egész ökoszisztémákra káros hatással van. Elsősorban a mészképző élőlényeket érinti, így például nehezebbé teszi a kagylók, csigák, rákok és korallok szilárd burkának és vázának képződését.

 

A kutatók sokáig abban reménykedtek, hogy az óceánok hatalmas tárolóként részben elnyelik a légköri szén-dioxidot, s így legalábbis enyhítik annak éghajlati hatásait. "Aztán néhány évvel ezelőtt jött az aha-élmény, amikor világossá vált, milyen méreteket ölt és milyen következményekkel jár a savasodás" - idézte fel Pörtner.

 

A földtörténetben már többször is változott jelentősen a légköri szén-dioxid-koncentráció, ennek következtében pedig az óceánok vegyi összetétele. Ezeket olykor kihalási hullámok kísérték, mint például 55 vagy 250 millió évvel ezelőtt. A kiváltó ok mindig természetes - vulkáni tevékenység vagy éghajlatváltozás - volt. "A szén-dioxid itt más tényezőkkel együtt fejtette ki hatását, például szélsőséges hőmérsékletekkel vagy oxigénhiánnyal párosult" - magyarázta a kutató.

 

Pörtner szerint a lassabban végbemenő változások - így például a legutóbbi hideg és meleg periódus közötti átmenetben - valószínűleg lehetőséget hagytak a természetnek az alkalmazkodásra. "Az ipari forradalom óta végbemenő fejlemények azonban százszor ilyen gyorsan történtek" - hangsúlyozta.

 

(MTI, 2010. okt. 2.)

 

További hasonló cikkeink:

Az Északi-óceán is hamar megtelik széndioxiddal

Az óceán változásainak végzetes hatása lehet az emberiségre

A tudományos akadémiák az óceán savasodásának veszélyére figyelmeztetnek

Vegán: A leggyorsabb út egy hűvösebb bolygóhoz

Az Északi-sarkvidék olvadása fenyegetés az emberiségre nézve

A klíma „fordulópontjai” figyelmeztetés nélkül jöhetnek

Idézet

Ilyen formában a legalapvetőbb fizikai értelemben sem tud tovább élni az emberiség a Földön. Fennmaradásunk csak akkor lehetséges, ha megváltoztatjuk a környezeti egyensúlyi folyamatok és az ember viszonyát, ezzel együtt pedig a gondolkodásmódunkat.

László Ervin, a Római Klub alapító tagja

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok