Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az emberi tevékenységből származó, légkörbe kerülő szén-dioxid egyharmadát a világtenger egymilliárd köbkilométernyi vize nyeli el. Az üvegházhatású gáz miatt elsavasodik a víz, és a veszélyeztetett élőlényeknek egyszerűen nincs idejük alkalmazkodni a gyors ütemű változásokhoz.

 

Tenger borítja a Föld felszínének 71%-át. A több mint egymilliárd köbkilométernyi víztömeg a fajok nagyobb részének biztosít életlehetőséget, de az emberi tevékenységből származó szén-dioxid egyharmadát is a tengerek nyelik el. A vízzel reagáló üvegházhatású gáz viszont savassá teszi a tengereket, emiatt jóval lassabban tud növekedni a korallok és az egyéb tengeri gerinctelenek, például a puhatestűek mészváza.

 

Az emberi eredetű savasodás mértékét viszont nem könnyű nyomon követni még akkor sem, ha csak a felszíni vizek kémhatását vesszük figyelembe: a savasság természetes módon változik az évszakokkal együtt, az egyes óceáni térségek között évről évre jelentős eltérések lehetnek, továbbá közvetlen mérési adatok csak az utóbbi harminc évből állnak a klímakutatók rendelkezésére.

 

Egy nemzetközi kutatócsoport most az adatokat számítógépes modellekben felhasználva arra a következtetésre jutott, hogy az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás olyan mértékben tette savassá az óceánok vizét az utóbbi száz-kétszáz évben, amely messze meghaladja azokat az értékeket, amelyek között a tengervíz kémhatása természetes módon váltakozik a lúgosabb és a savasabb között. A kutatók eredményeit a Nature Climate Change szakfolyóirat közölte január 22-én.

 

A klímakutatókból, oceanográfusokból, tengerbiológusokból, ökológusokból és vegyészekből álló csoport a kalcium-karbonátból álló ásvány, az aragonit telítettségi szintjét vette figyelembe. Ahogy a tengerek elsavasodnak, ez a telítettségi szint csökken. A felhasznált modell 21 ezer évre, az utolsó eljegesedés csúcspontjáig tartalmazza a klímára és a óceánok állapotára vonatkozó adatokat, és a folyamatokat a 21. század végéig vetíti előre. A modell a savasság évszakos és éves váltakozását is figyelembe veszi a legfontosabb korallzátonyoknál.

 

Jelenleg az aragonit-telítettség a tengervízben ötször alacsonyabb, mint az ipari forradalom előtt. Akkor a telítettség 4,7-4,8 között váltakozott, míg most 4,2-4,3 között mozog. Ezek az átlagos értékek nagy eltéréseket fednek: vannak olyan óceáni térségek, ahol százszor savasabb a víz, mint amilyen az ipari forradalom előtt volt. Ez a korallszirtekre nézve azt jelenti, hogy a meszesedés mértéke 15 százalékkal csökken. Ha figyelembe vesszük, hogy tovább nő a szén-dioxid-kibocsátás a fosszilis energiahordozók felhasználása miatt, a kutatócsoport eredményei szerint a 21. század végéig további 40 százalékkal csökken a meszesedés az ipari forradalom előtti szinthez képest.

 

"Ha ezek az ökoszisztémák jóval kevesebb kalcium-karbonáthoz jutnak hozzá, mint amennyit az évszázadok alatt megszoktak, az szinte biztosan negatív hatást jelent számukra" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Tobias Friedrich, a Hawaii Egyetem nemzetközi Csendes-óceán-kutató központjának posztdoktori hallgatója.

 

"Amikor a Föld klímája 17 ezer évvel ezelőtt melegedni kezdett, a légköri CO2 szintje 190 ppm-ről 280 ppm-re nőtt hatezer év alatt, vagyis a folyamat végén egymillió légrészecskéből 280 volt a szén-dioxid. A többezer éves időszak alatt viszont a tengeri ökoszisztémáknak bőven volt idejük alkalmazkodni a savasabb tengervízhez. Most hasonló mértékben 392 ppm-re nőtt a CO2 koncentrációja, azonban az alkalmazkodásra alig száz-kétszáz év áll rendelkezésre" - mondta Friedrich.

 

A világtengerben elvileg ott fordulhatnak elő koralltelepek, ahol a nyílt víz aragonit-telítettségi szinte legalább 3,5-ös. Jelenleg ez az óceánok vízfelületének mintegy felére nézve igaz, főleg a trópusokon. A Friedrich vezette kutatócsoport számításai szerint viszont a 21. század végére ez már csak a világtenger 5 százalékára lesz igaz, és elsőként a Hawaii-szigetek korallzátonyai sínylik meg a változást. Hasonlóan kiemelten veszélyeztetettnek számít a Karib-tenger különösen változatos élővilága, mert ott korábban alig változott a víz kémhatása, így a koralltelepek alig tudnak alkalmazkodni az elsavasodáshoz.

 

(origo.hu)

Idézet

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok