A Jeges-tengert borító tengeri jég kiterjedése előző hónapban a feljegyzések szerinti második legalacsonyabb szintre csökkent. A NASA és a NASA által támogatott Boulder, Colorado székhelyű Országos Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) műholdas adatai azt mutatták, hogy a nyári tengeri jég borítottság alig kerülte el a rekord alacsony szintet.
Az északi-sarki jégsapka minden télen növekszik, amint a Nap néhány hónapra lenyugszik, és minden nyáron csökken, amint a Nap magasabbra emelkedik az északi égbolton. A tengeri jég éves minimális kiterjedését minden évben szeptemberben éri el. 2007-ben rekord alacsony szintet ért el. Idén a közel rekord mértékű olvadást átlagosnál magasabb nyári hőmérsékletek előzték meg, de azok nélkül a szokatlan időjárási körülmények nélkül, amelyek hozzájárultak a 2007-es rendkívüli olvadáshoz.
„A légköri és óceáni viszonyok idén nem kedveztek annyira a jég csökkenésének, de az olvadás mégis megközelítette a 2007-es szinteket”, mondja Walt Meier, azt NSIDC kutatója. „Ez talán a több éves jég elvesztését tükrözi a Beaufort- és Csukcs-tengeren, valamint más tényezőket, amelyek a jeget sebezhetőbbé teszik.”
Joey Comiso, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának magas rangú kutatója szerint a folytatódó alacsony minimum tengeri jég szintek beleillenek a nagy léptékű csökkenési mintázatba, amelynek kibontakozását a tudósok az utóbbi három évtizedben megfigyelték. „A tengeri jég nem csak csökken, a csökkenés sebessége drasztikusabbá válik”, mondja Comiso. „A régebbi, vastagabb jég gyorsabban csökken, mint a többi, ami miatt az állandó jégtakaró sérülékenyebb.”
Mint mondja, miközben a tengeri jég kiterjedése nem esett a 2007-es rekord szint alá, a NASA Aqua műholdjának mikrohullámú radiométere által mért tengeri jég területe szeptember elején nagyjából tíz napon át kicsivel a 2007-es szint alá esett. A tengeri jég „terület” annyiban különbözik a kiterjedéstől, hogy az egyenlő a jéggel borított tényleges felszínnel, míg a kiterjedésbe beletartozik bármely olyan terület, ahol az óceán területének legalább 15%-át jég borítja.
A tengeri jég kiterjedése szeptember 9-én, az idei legalacsonyabb ponton 4,33 millió négyzetkilométer volt. Szeptember hónapra kiátlagolva a jég kiterjedése 4,61 millió négyzetkilométer volt. Ezzel 2011 a második helyen áll mind a tengeri jég napi minimális kiterjedését, mind a havi átlagot tekintve. A jég kiterjedése 2,43 millió négyzetkilométerrel volt alacsonyabb az 1979 és 2000 közötti átlagnál. Az idei nyár alacsony jég kiterjedése folytatta az utóbbi 30 évben látott csökkenő tendenciát, amit a tudósok főleg a klímaváltozás miatt emelkedő hőmérsékleteknek tulajdonítanak. Az adatok azt mutatják, hogy az északi-sarki jég mind kiterjedésében, mind vastagságában csökken. 1979 óta az északi-sarki jég kiterjedése évtizedenként 12 százalékkal csökkent.
„A legöregebb és legvastagabb jég tovább fogy az Északi-sarkon, különösen a Beaufort-tengeren és a Kanada medencében”, mondja Julienne Stroeve NSIDC tudós. „Az utóbbi pár nyár során úgy tűnik, ez fontos hajtóereje az alacsony tengeri jég viszonyoknak.” A klímamodellek azt sugallták, hogy a Jeges-tenger 2100-ra elveszítheti majdnem teljes nyári jégtakaróját, de az utóbbi években a jég kiterjedése gyorsabban csökkent, mint amit a modellek jósoltak...
(ScienceDaily 2011.október 4.)
