Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A grönlandi gleccserek gyorsan olvadnak, ez nem újdonság. Az azonban igen, hogy mennyire gyorsan: az elmúlt egy évszázadban kétszer olyan gyorsan olvad a jég, mint az elmúlt 9500 évben bármikor. Egy új tanulmány arra is rámutatott, hogy mennyire érzékenyek a gleccserek a hőmérsékletváltozásra, hogyan reagáltak a melegebb és hidegebb időszakokra.

 

 

A kutatók szerint két folyamat találkozott egyszerre. Egyrészről van az a természetes folyamat, hogy nagyon lassan csökken a napsütéses órák száma nyaranta nagyobb szélességi körökön. Ha csak ez a folyamat történne, akkor szép lassan növekednének a gleccserek.

De megjelent az ember és elkezdett szenet és olajat égetni, szén-dioxidot engedve az atmoszférába. Emiatt jóval melegebbek a nyarak és a gleccserek olvadásnak indultak.

A gleccserek nagyok és nehezek, ha előrehaladnak, mindent letarolnak az útjukból. Nagyon sok követ megmozgatnak útjuk alatt, minél nagyobb a gleccser, annál több követ hord el. A hordalékot aztán a megolvadt víz gleccsertavakba gyűjti. Ezeket a tavakat vizsgálják a kutatók, például radiokarbon kormeghatározással és a hordalék összetételéből meg tudják állapítani az évezredek folyamán hogyan változott az éghajlat.

A gleccsertáplálta Kulusuk-tavat vizsgálva például 9500 évre visszamenőleg tudták vizsgálni a változásokat. A huszadik század előtt egyszer volt ilyen gyors olvadás, nagyjából 8500 évvel ezelőtt, amikor a Föld helyzetéből adódóan az északi sarkkörön túl több volt nyáron a napsütés. De még akkor is feleolyan gyors volt az olvadás, mint az elmúlt egy évszázadban.

Nagyjából 8200 éve aztán megint egy hűvösebb periódus következett, így a gleccser is nagyobb lett (ezáltal az erózió is, aminek eredményét, hordalékát ugye vizsgálják a tóban). Nagyjából 8000 éve aztán szinte teljesen eltűnhetett a gleccser, majd 4000 évvel ezelőtt megint növekedésnek indult. Egészen száz évvel ezelőttig folyamatos volt a növekedés.

 

(Dzindzisz Magdalena, index.hu, 2015.12.08.)

Idézet

Milyen valószínű, hogy az ember a fosszilis üzemanyagok égetésével metán bugyogásokat fog előidézni? Senki sem tudja. De ezen a ponton ez valahol a lehetséges és valószínű között van, és egyre valószínűbbé válik minden egyes olyan évvel, amikor elmulasztjuk a cselekvést.

John Atcheson USA geofizikus

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok