Mozambik utcáin a meredeken emelkedő élelmiszerárak miatt kitört zavargások 13 halálos áldozattal jártak. A feszültség Egyiptomban és Szerbiában is fokozódik. Rémült orosz vásárlók eltüntették a boltok polcairól a kenyérgabonákat. A pusztító árvizek akár 10 millió pakisztánit tettek hajléktalanná, és fokozzák az aggodalmat, hogy az ország képes-e ellátni önmagát. Egymástól elkülönült katasztrófák sorozata? Egyáltalán nem. A közös fonal: rendkívüli időjárás, ami világszerte nyomást gyakorol az élelmiszer ellátásra.

A nyár nagy részén Oroszországot egy példa nélkül álló hőhullám tartotta a markában. Sűrű füsttel járó tüzek sötétítették el Moszkva egét, az orosz gabonatermés pedig elszáradt és égett. A szokásos orosz hajdinatermés – az ország egyik legnépszerűbb gabonája –  teljes egyharmada elveszett. Ez gabonahiányhoz, és az orosz búzaexport tilalmához vezetett otthon, Oroszországban. Az export visszafogása viszont felhajtotta az élelmiszerárakat az olyan országokban, mint az élelmiszer importtól függő Mozambik és Egyiptom, ami ott feszültséghez és zavargásokhoz vezetett.

Közben ugyanez a magas légnyomású időjárási mintázat, ami égető hőséget hozott Oroszországba, a légköri nedvességet eltérítette Pakisztánba, viharos esőket és pusztító árvizet okozva.

Kire van ez hatással?

Többnyire csak azokban az országokban hat az emberekre, ahol hiánnyal és az árak megugrásával néznek szembe. Nincs általános élelmiszerhiány. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2010 a feljegyzések szerinti harmadik legmagasabb gabonatermést hozta, így a globális élelmiszer tartalékok bőségesek. De az orosz búza hiánya felhajtotta a gabonaárakat. Ennek eredményeként a mozambiki kormány a kenyér hivatalos árát 20%-kal megemelte. Ez robbantotta ki a zavargásokat, a kormányt visszavonulásra kényszerítve. A kemény találatot kapott Pakisztánban az élelmiszerárak 15%-kal emelkedtek.

A FAO elismeri, hogy a magasabb árak nehézségeket okoznak. De hozzáteszi, hogy a helyzet most sokkal kevésbé súlyos, mint 2007-2008-ban volt, amikor az égbe szökő energiaárak még nagyobb megugrást okoztak az élelmiszerárakban…

Mennyire aggódjunk?

Azonban a hosszú távú fenyegetés, a klímaváltozás potenciális hatása a mezőgazdaságra szerte a bolygón, igen nagy. Mostanáig a tudósok óvatosan azt mondták, hogy egyetlen katasztrofális éghajlati eseményt - mint az orosz szárazságot vagy a Katrina hurrikánt - sem lehet a globális felmelegedésnek tulajdonítani. Ez már nincs így. „Nem az a kérdés, hogy vajon ezek az események természetesek, vagy a klímaváltozás okozza őket”, mondja Joseph J. Romm, az Energiaügyi Minisztérium korábbi tisztviselője a Yahoo! News-nak. „Mindegyik. Nem tudod a kettőt elválasztani.”

Például Kevin Trenberth, a Boulder, Colorado székhelyű Országos Légkörkutatási Központ éghajlatelemzéssel foglalkozó vezetőjének tanulmánya kimutatta, hogy a Katrina hurrikán több esőt zúdított a Mexikói-öböl partvidékére, mint tette volna a klímaváltozás nélkül. „Amit mondhatunk, az az, hogy bizonyos események előfordulása nagyon valószínűtlen lett volna a globális felmelegedés nélkül, és ezek közé tartozik az orosz hőhullám és erdőtüzek, és a pakisztáni, kínai és indiai árvizek”, mondta Trenberth a Yahoo! News-nak.

Még az oroszok is a fenyegetés hívőivé váltak. Az orosz kormány kételkedni szokott a klímaváltozás létezésében, vagy azzal érvelt, hogy Oroszországnak előnyös lehet, ha kicsit melegebbé válik. Most Romm szerint felismerték, hogy a globális felmelegedés nem fokozatos, és viszonylag jóindulatú hőmérséklet emelkedéssel fog járni. Ehelyett, ahogy a tudósok klímamodelljei már régóta jósolták, a hatás a rendkívüli események erősödése lesz. Dmitrij Medvegyev orosz elnök e hónapban az Orosz Biztonsági Tanács előtt kijelentette: „Most mindenki a klímaváltozásról beszél. Sajnos, ami a középső területeinken most történik, az bizonyíték erre a globális klímaváltozásra, mert történelmünk során a múltban soha nem szembesültünk ilyen időjárási viszonyokkal.”

Mennyire válhat kritikussá a helyzet?

Ha azt gondolod, hogy az orosz hőhullám vagy a pakisztáni árvíz rossz, várj, amíg a Föld hőmérséklete még néhány fokot emelkedik, ahogy a tudósok modelljei jósolják. „Még nem láttunk semmit”, figyelmeztet Romm. „Szerintem el sem tudjuk képzelni a jövő eseményeit”.

Ezért a mezőgazdaság – és a világ önellátó képessége – hatalmas kihívásokkal néz szembe. „Olyan pontra jutunk, ahol több vizet kapunk, több esős napot, de ez változékonyabb, ezért szárazságokhoz vezet, és árvizekhez vezet”, mondta Sunita Narain, India Tudományos és Környezetvédelmi Központjának vezetője az AFP-nek szombaton, a svédországi vízügyi világkonferencián. „Ez hatalmas feszültséggel jár a mezőgazdaságra és megélhetésre nézve.”

Mit lehet tenni a problémák enyhítésére?

Ami a rövid távú problémákat illeti – hiány és magas árak –, a lényeg az, hogy a globális élelmiszertartalékok eljussanak azokba az országokba, amelyek ezt leginkább igénylik, mondják mezőgazdasági szakértők. A hosszú távú probléma sokkal bonyolultabb. Sok tudós szerint az egyetlen igazi megoldás a globális felmelegedés alapvető okának kezelése…

(John Carey, Yahoo! News, 2010. szept. 7.)