Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Rendkívül súlyos környezeti és gazdasági hatásai lesznek a klímaváltozásnak Kínában, élelem- és vízhiány, áradások és szárazság vár az országra a következő évtizedekben - állítja egy tanulmány.

 

A klímaváltozás lesz hosszú távon a kínai gazdaságot és a kínai emberek jólétét, egészségét és élelmiszerellátását leginkább veszélyeztető tényező - kongatja meg a vészharangot a központi vezetés által kiadott, a globális felmelegedés hatásait és költségeit részletező legújabb jelentés.

 

Amennyiben semmilyen intézkedéssel nem próbálják meg ellensúlyozni a környezeti hatásokat, az ország gabonatermelése 2050-re akár 20 százalékkal is visszaeshet - áll a dokumentumban. Változnak az élelmiszertermelés feltételei is, biztosan emelkedik ugyanis az átlaghőmérséklet, a csapadék pedig a nyári és őszi időszakban koncentrálódik majd. A módosulások hatására akár teljesen eltűnhetnek egyes, ma még jelentős mezőgazdasági központok. A tanulmány szerint az évszázad közepére a közigazgatási egységek felében vízhiány alakulhat ki, negyedükben súlyos, ami éves szinten kevesebb mint 500 köbméter egy főre jutó készletet jelent. Az alacsonyfekvésű parti városokra - ilyen például Sanghaj is - az óceán emelkedő vízszintje, a gyakori dagály és az extrém időjárási jelenségek, így például a tájfunok számának emelkedése fokozott veszélyt jelent majd. Az azokat védő töltések jelenleg nem nyújtanak elegendő védelmet - hívják fel a figyelmet a szakértők.

 

Kína jelenleg a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, szén-dioxid kibocsátásának csökkenése azonban a következő években nem várható, az 2030-ig biztosan növekedni fog. A jelentés becslése szerint a kelet-ázsiai ország évente mintegy 10,4 százalékkal többet füstöl majd, vagyis az általa a levegőbe eresztett szén-dioxid mennyisége 2020-ra a 9-9,5 milliárd tonnát is elérheti. A British Petrol (BP) olaj- és gázóriás korábban hasonló számokat jósolt, hozzátéve, az emisszió elleni küzdelem Kínában a következő évtized elején akár a 10 ezer milliárd jüant (372 ezer milliárd forint) is elérheti. A kelet-ázsiai országban ez a második globális felmelegedésről szóló hivatalos tanulmány, a 2011 végére datált jelentés készítői a korábbi, 2007-es kiadást aktualizálták, egészítették ki.

 

(greenfo/MTI)

 

Idézet

Egy növényi alapú étrend kb. negyedannyi energiát igényel, mint egy vöröshúsban gazdag.

Lester R. Brown, az Earth Policy Institute elnöke

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok