Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A Newcastle-i Egyetem kutatói 571 európai város adatait elemezve kimutatták, hogy az eddig véltnél sokkal szélsőségesebbé válhat az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.

Az Environmental Research Lettersben megjelent tanulmány szerzői az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával.

A kutatók kimutatták, hogy

  • mind az 571 városában fokozódni fognak a hőhullámok, de leginkább a dél-európai országokban;
  • a közép-európai városokban a 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal emelkedhet a hőmérséklet hőhullámok idején;
  • az Ibériai-félsziget déli részén fekvő Malagában és Almeirában több mint kétszeresére nő a szárazság az 1951-2000-es évekhez képest;
  • Északnyugat-Európában a folyók áradásának kockázata növekszik;
  • a Brit-szigetek városaiban a leginkább derűlátó forgatókönyvek szerint is 85 százalékkal nőhet az árvízkockázat.

A legrosszabb előrejelzéseket alapul véve mindhárom jelenség (aszály, hőhullám, áradás) a legtöbb európai városban jóval szélsőségesebb lesz.

Kutatásunk rávilágít, hogy sürgősen terveket kell kidolgozni arra, hogy városaink miként birkózzanak meg ezekkel a jövőbeni időjárási jelenségekkel. Már most első kézből látjuk az szélsőséges időjárási események következményeit az európai fővárosokban. Párizsban az átlaghoz képest több mint négy métert nőtt a Szajna vízszintje.

– mondta Richard Dawson professzor, a tanulmány társzerzője.

Dublinban, Helsinkiben, Rigában, Vilniusban és Zágrábban is extrém magas lehet az áradások vízszintje. A legrosszabb forgatókönyv több mint 80 százalékos vízszintnövekedéssel számol árvizek esetén több nagyvárosban, köztük a spanyol Santiago de Compostelában, az írországi Corkban, Waterfordban, a portugáliai Bragában és Barcelosban vagy a brit Derryben és Londonderryben.

Stockholmban és Rómában fog nőni leginkább a hőhullámos napok száma, a hőmérsékletnövekedés hőhullámok esetén Prágában és Bécsben lesz a legnagyobb.     Lisszabonban és Madridban lesz a legtöbbször nagy szárazság, miközben Athént, Valettát és Szófiát sújtja majd a legnagyobb szárazság és hőhullám.

 

Forrás:

index.hu, 2018. 02. 21

Idézet

Ha megnézed a klímaváltozás hatását a vízre, emberi egészségre, mezőgazdaságra, ökoszisztémákra, tényleg olyan sávba jutunk, ahol ezek a hatások nagyon súlyosakká válnak , még 1-1,5oC-os hőmérséklet emelkedéssel is.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC vezetője

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok