Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Évek óta jósolják azt a folyamatot, ami megindulni látszik a Jeges-tenger mélyén. Az éghajlatváltozás következtében felmelegedett víz hatalmas mennyiségű metánt szabadít fel a tengerfenék alól.

 

Több mint 250 gázkiáramlás felbuborékolását fedezték fel a Spitzbergák nyugati partjainál, Norvégiától északra. A buborékok főként metánt tartalmaznak, ami a szén-dioxidnál jóval erősebb üvegházgáz. A metán valószínűleg a tengerfenék metán-hidrát készleteiből származik. Ezek a hidrátok úgynevezett klatrátok, vízjégbe ágyazódott metán molekulák.

 

A metán kiáramlást a James Clark Ross kutatóhajó fedélzetén tartózkodó, a brit southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Központ professzora, Tim Minshull által vezetett expedíció észlelte. A Nyugat Spitzbergai Áramlat (WSC) által melegített területet, ahol a csapat felfedezte a kiáramlásokat, az elmúlt 30 évben 1 Celsius-fokkal lett melegebb. "A hidrátok csak egy bizonyos hőmérséklet-tartományban stabilak" - mondta Minshull. "Vagyis ha az óceán melegszik, egyes hidrátok lebomlanak és kieresztik metán molekuláikat."

 

 

350-400 méteres mélységből indulnak a metáncsóvák, a felszínt viszont nem érik el.

 

A kutatók által észlelt kiáramlások egyike sem érte el a felszínt, vagyis a metán nem szökött ki a légkörbe, ezáltal nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, legalábbis ezen a területen. "A nagyobb metánbuborékok eljuthatnak egészen a felszínig, a kisebbek azonban felbomlanak" - tette hozzá Minshull.

 

Csak azért, mert nem érik el a felszínt, még nem jelenti azt, hogy a metán ártalmatlan. Egy része szén-dioxiddá alakul, ami ezután feloldódva a vízben savasabbá teszi az óceánokat, miközben lehetséges hogy más, jóval erőteljesebb kiáramlások ténylegesen metánt juttatnak a légkörbe. A csapat csak a kiáramlások egy csoportját tanulmányozta, viszonylag kis területen. "A Jeges-tengert szinte egyáltalán nem vizsgálták ilyen szempontból" - mondta Minshull.

 

Ronald Cohen a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa a hidrátból felszabaduló metán mennyiségét emelte ki. A tanulmányozott 600 négyzetkilométeres terület évente 27 ezer tonnát eredményez, ami azt sugallja, hogy a Spitzbergák körül található teljes hidrát üledék egy év alatt 20 millió tonna metánt bocsáthat ki. Globálisan évente 500-600 millió tonna metán kerül az atmoszférába. Ha a gáz hasonló ütemben kezd szökni az északi sarkvidék egészén, az drámai mértékben megemeli a légkör metánszintjét. "Ha a klatrátok destabilizálódnak és metánt bocsátanak ki, akkor átfogó tanulmányozásra lesz szükség" - hangoztatja Matt Rigby az MIT szakértője.

 

Cohen ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a megfigyelt metánkiáramlás nem a hidrátokból ered, hanem a gáz elsődleges forrásából, mélyen a föld alól. Ha ez lenne az igazság, akkor azonban nem okolhatjuk a Nyugat-Spitzbergák felmelegedését, bár a mennyiség erősen kétségessé teszi ezt az eszmefuttatást. "Amennyiben a metán teljes egészében elsődleges forrásból származik, úgy az példátlan mennyiségű lenne" - ismerte el Cohen.

 

Összességében tehát hihetőbb a felmelegedés és a hidrátok kapcsolata. "Nincs határozott bizonyíték, de nagyon ésszerűnek tűnik" - tette hozzá. A metán-hidrát alkalmazható lenne egyfajta új, valamelyest zöldebb fosszilis üzemanyagként, a metán kinyerése a légkörbe jutás nélkül azonban jelenleg komoly kihívást jelent.

(sg.hu)

Idézet

Egy növényi alapú étrend kb. negyedannyi energiát igényel, mint egy vöröshúsban gazdag.

Lester R. Brown, az Earth Policy Institute elnöke

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok