A fosszilis üzemanyagok égetéséből származó szén-dioxid kibocsátások az Északi-sark jegét az emberi civilizáció kezdete óta a legalacsonyabb szintre olvasztották meg, veszélyesen megbolygatva az egész bolygó energia egyensúlyát – mondják a klímakutatók.

„Az Északi-sarki jég négy legkisebb nyári kiterjedését (jéggel borított terület) a legutóbbi négy évben érte el”, mondja Mark Serreze, az USA Országos Hó és Jég Adatközpontjának igazgatója a colorado-i Boulderből. Serreze szerint az Északi-sarkon megmaradt jég térfogata – kiterjedés és vastagság együtt – valószínű a valaha észlelt legalacsonyabb szintet érte el ebben a hónapban. „Kitartok korábbi kijelentésem mellett, hogy az Északi-sark nyári jégborítása halálspirálban van. Nem fog helyrejönni.”

Nem lehet felépülés, mert minden nyáron óriási mennyiségű extra hő adódik hozzá a területhez, hiszen a Jeges-tenger több mint 2,5 millió négyzetkilométeres területe nyílt meg a 24 órás nyári nap hője előtt. A tudósok most megerősítették, hogy a melegebb Jeges-tengernek nemcsak a visszafagyása tart sokkal tovább, hanem hatalmas mennyiségű extra hőenergiát is kibocsát a légkörbe, és ezzel megzavarja az északi félteke időjárási mintázatait.

„2009-2010 kivételesen hideg és havas tele Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerika keleti részén kapcsolatban áll a sarkvidék egyedi fizikai folyamataival”, mondta James Overland, az USA NOAA intézetének kutatója a norvégiai Oslo-ban, az IPS-nek adott júniusi exkluzív interjúja során. Elmondása szerint, paradox módon a melegebb sarkvidék azt jelenti, hogy „a jövőben a hideg és havas telek inkább a szabály, mint a kivétel lesznek” ezeken a területeken.

Serreze egyetért, hogy egyre több a bizonyíték a melegedő sarkvidék széleskörű hatásaira. Mint mondja, „Kell, hogy legyen hatása annak, hogy mindez a további hő visszatartódik, és ezek a hatások a jövőben erősödni fognak”.

Egy folyamatban lévő helyi hatás a Jeges-tenger parti régióinak a gyors melegedése, ahol az átlaghőmérsékletek most 3-5^oC-kal magasabbak, mint 30 évvel ezelőtt voltak. Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése a jelenlegi 0,8^oC-ról eléri a 2^oC-t, ami valószínűnek tűnik, akkor az egész sarkvidéki terület legalább 4-6 fokkal, de lehet, hogy 8 fokkal is melegebb lesz, a sarkvidéki felerősödésnek nevezett folyamatok és visszacsatolások sorozata miatt.

Testünk hőmérsékletének hasonló lázas emelkedése kórházba juttatna minket, ha ugyan nem öl meg azonnal. „Utálom ezt kimondani, de úgy gondolom, útban vagyunk egy 4-6 fokkal melegebb sarkvidék felé”, mondja Serreze.

Ha a sarkvidék 6 fokkal melegebb lesz, akkor a Földön lévő permafrost (örökké fagyott talaj) fele valószínű meg fog olvadni, talán néhány méteres mélységig, felszabadítva az évezredek során ott felhalmozódott szén és metán nagy részét, mondja Vladimir Romanovsky, a Fairbanks székheyű Alaszkai Egyetem kutatója, a permafrost világhírű szakértője...

A szakértők egyetértenek abban, hogy ez katasztrofális lenne az emberi civilizációra nézve. A permafrost régió 13 millió négyzetkilométeres területet ölel fel Alaszkában, Kanadában, Szibériában és Európa egyes részein, és legalább kétszer annyi szenet tartalmaz, mint amennyi most a légkörben van – a Nature 2009-es cikke szerint 1672 gigatonnát. Ez háromszor annyi szén, mint amit a Föld összes erdői tárolnak.

„Az 1980-as évek óta állandó jelleggel figyelnek meg permafrost olvadást az egész régióban”, mondta egy interjúban Romanovsky. Egy 2009-es kanadai vizsgálat kimutatta, hogy a permafrost legdélibb határa 130 kilométerrel vonult vissza az elmúlt 50 évben Quebec James-öböl régiójában. Az északi szélén egy évtized során először a Jeges-tenger hője ezen a nyáron messze benyomult a szárazföld fölé, mondja Romanovsky.

Mint mondja, nincsenek jó becslések, hogy mennyi CO2 és metán szabadul fel az olvadó permafrostból, vagy a tenger alatti permafrostból, ami sapkaként funkcionál ismeretlen mennyiségű metán hidrát (egyfajta fagyott metán) felett a Jeges-tenger sekély parti sávjában. „A metán mindig ott van, bárhol fúrod át a permafrostot”.

Idén tavasszal Romanovsky kollégái arról számoltak be a valaha ott tartott első mérések során, hogy a Jeges-tenger kelet-szibériai sekély partszakaszából becslések szerint évente 8 millió tonna metán bugyog a felszínre. Ha a sarkvidéki tengeralatti metánnak csak egy százaléka eléri a légkört, az megnégyszerezheti a jelenleg a légkörben lévő metán mennyiségét.

Mint mondja, nagy mennyiségű CO2 és metán hirtelen kiszabadulásai mindenképp lehetségesek évtizedeken belül. A permafrost jelenlegi, viszonylag lassú olvadása néhány évtizeden belül erősen felgyorsulhat, ami óriási mennyiségű üvegházgázt szabadíthat ki.

Ugyanerre a következtetésre jutott Ted Schuur, egy másik permafrost szakértő a Floridai Egyetemről. „Évtizedeken belül elveszíthetjük a permafrost nagy részét”, mondta az IPS-nek. Mint mondja, valószínűbb, hogy ezek a veszteségek gyorsan jönnek, és az elején. Más szavakkal, a permafrost olvadás nagy része a gyors visszacsatolások miatt egy masszív, 50 éves olvadás elején következne be.

A olvadó permafrostból kibocsátott CO2-t és metánt még nem veszik figyelembe a globális klímamodellek, és még el fog telni néhány év, mire ezt megbízható módon meg lehet tenni, mondta Schurr. Mint mondja, „A jelenlegi mérséklési célok csak az antropogén (emberi) kibocsátásokon alapulnak”.

A legújabb elemzések szerint a kormányok jelenlegi kibocsátás csökkentési vállalásai még mindig a globális átlaghőmérséklet 3,5-3,9 Celsius fokos emelkedésével fognak járni 2100-ra. Ez 10-16 fokkal melegebb sarkvidéket jelentene, ami kibocsátja a legtöbb permafrost szenet és metán, és ismeretlen mennyiségű metán hidrátot.

Egyes klímakutatók ezért szólítanak fel a fosszilis üzemanyagok gyors kiiktatására, azt ajánlva, hogy a fosszilis üzemanyag kibocsátások 2015-ben érjék el a csúcsot, és évente csökkenjenek 3%-kal. De a legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy még így is 50% a valószínűsége, hogy túllépjük a 2^oC-t. Ha a kibocsátás csúcsa kitolódik 2025-re, akkor a globális hőmérséklet 3^oC-t fog emelkedni, az északi-sarkkör 8-10 fokkal lesz melegebb, és a permafrost nagy része el fog tűnni.

Közben az energiaszakértők szerint a ma gyártott kis költségű, film vékonyságú napelemes tető és külső falborítások által adott a lehetőség az áramtermeléshez a szén és olaj kiküszöbélésére – ha a kormányok részéről megvan a politikai akarat a zöld technológiák teljes körű felkarolására. [És akkor a vegán megoldásról még nem is beszéltünk... A fordító megjegyzése]

(Stephen Leahy, Inter Press Service)