250 millió éve, amikor Földön még csak egy megakontinens volt, a Pangea, hirtelen az élet 50 százaléka kihalt. A tudósok szerint ha nem vigyázunk, könnyen megismétlődhet a tragédia. Hogy pontosan mi is történt akkor? A kutatók korábban azt gondolták, hogy ez a Triász-végi nagy kihalásnak nevezett eseményt intenzív vulkánkitörések okozták, amikor az egyetlen ősi kontinens, a Pangea két kisebb részre vált szét.
A Science tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a tömeges pusztulást nagy mennyiségű metán légkörbe kerülése okozta, ami hirtelen klímaváltozással járt. Micha Ruhl geológus és kollégái ősi növényi fosszíliákat vizsgáltak, és ezek molekuláris analíziséből arra a következtetésre jutottak, hogy minimum 12.000 gigatonna metán jutott az atmoszférába, mindössze 10-20.000 év alatt a Triász-végi nagy kihalás idején.
Egy ilyen típusú metán felszabadulás veszélye az, amire a környezetvédő tudósok figyelmeztetnek minket. Ha a hőmérséklet emelkedése csak kicsit is növekszik a jelenlegihez képest, az már elég lehet ahhoz, hogy az óceánok mélyén található fagyott halmazállapotú metán felolvadjon, így szabadítva fel azokat a mega-gázbuborékokat, amik oly sok faj kipusztulását okozták évmilliókkal ezelőtt a Triász kor végén.
A kutatások szerint valószínűleg ez a rövid idő alatt lezajlott metánkitörés lehet a felelős a tömeges pusztulásért. A Triász időszak végén a növényzet összetételében történt változások is bizonyítékot szolgáltatnak az erőteljes felmelegedésre. – nyilatkozta Ruhl. A tudós és kollégái szerint felfedezésük segíthet a tudósoknak előre tervezni, mivel az emberek további 5000 gigatonna vagy még több széndioxidot juttathatnak a légkörbe, ha minden fosszilis erőforrást elhasználunk, ami a fentebb tárgyalt felmelegedéshez vezethet.
Magyar úttörők
Meglepően hasonló eredményre jutott a témával kapcsolatban már korábban Dr. Pálfy József, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének professzora. Elmélete szerint a Triász végén a szénkörforgás kizökkent a megszokott kerékvágásból. Munkatársaival Csőváron végzett kutatásai során a világon az elsők között ismertek fel olyan eltolódást a szénizotóp-összetételben, amely a szénkörforgás rövid távú átrendeződésére, így közvetve komoly környezet- és éghajlatváltozásra utal. Ezek eredménye szerint a tengervíz és a légkör szén-dioxid tartalmában a könnyű szénizotóp aránya megnőtt, amit több tényező is okozhatott. Egy lehetséges forgatókönyv szerint a vulkánkitörések során a légkörbe jutott nagy mennyiségű szén-dioxid, amely maga is izotóposan könnyű összetételű, globális felmelegedést indított el.
Az óceáni áramlások átrendeződése tovább erősítette a mélytengeri vízrétegek melegedését, ami pedig a tenger alatti üledékben fagyott állapotban csapdázódott, biogén eredetű metán felszabadulásához vezetett. Ez a metán nemcsak izotóposan rendkívül könnyű, így magyarázhatja a mérésekkel kimutatott triász végi szénizotóp kiugrást, de egyben igen hatékony üvegház-gáz is. A szén-dioxidnál tízszer nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatáshoz, ami által a Föld elszabaduló felmelegedési spirálba kerülhetett. Ez az éghajlatváltozás lehetett a kihalás közvetlen kiváltó oka, hiszen például a tengeri zátonyok életközössége csak meghatározott hőmérsékleti tartományhoz tud alkalmazkodni.
Érdemes tehát tanulni a történelemből, mert a légkör elárasztása széndioxiddal újra kipusztíthatja az óceánok élővilágának felét – rosszabb esetben nem csak az óceánokét.
(mindennapi.hu, 2011. július 22.)
További hasonló cikkeink:
Nyolc fokos globális felmelegedés 55 millió évvel ezelőtt
Az őskatasztrófához képest is gyors a mai felmelegedés
Az éghajlat változásával a Jeges-tenger alatt tárolódó metán a felszínre bugyoghat
Halálspirálban az északi-sarki jég
Az Északi-sarkvidék olvadása fenyegetés az emberiségre nézve