Mi várható?

Mindennél melegebb év, sosem látott mennyiségű szén-dioxid a légkörben, elkeseredett kifakadások a pápától és a muszlimoktól. A globális felmelegedés minden évben itt hagyja a névjegyjét, és még azelőtt kéne lelassítani, mielőtt kopogás nélkül berúgja az ajtót, és ránk olvad az Antarktisz. A párizsi klímamegállapodás eredményeit majd csak öt év múlva láthatjuk; addig ügyeljünk rá, hogy legyen otthon naptej és búvárruha.

Mindenképpen figyelemre méltó az index.hu cikke, amiben a globális felmelegedés fontosságára hívja fel a figyelmet. Annak ellenére, hogy olyan valótlan állítás is szerepel benne, miszereint a "A klímaváltozás fő oka a szén-dioxid kibocsátás" Valójában, a klímaváltozás fő oka az állattartás. Így a megoldás is egyszerű lenne, ha sikerülne lobbik érdekeinfelül emelkedni és józan belátásra térni. (Szerk.)

A Racing Extinction - A kihalás kora című dokumentumfilmet Louie Psihoyos, Oscar-díjas rendező és lelkes aktivistákból álló csapata készítette azzal a céllal, hogy bemutassák a kihalófélben lévő állatokat fenyegető veszélyforrásokat. A Discovery Channel tűzi műsorra a filmet december 2-án, a sajtónak levetítették a világpremier előtt – az Origo is ott járt az eseményen.

Az olvadó jégsapka nem ragad Kalasnyikovot mérgében - mondták sokan felháborodottan, amikor az USA-ban a Demokrata Párt vitáján az egyik elnökjelölt a pénteki párizsi események ellenére azt mondta: a legnagyobb amerikai nemzetbiztonsági kockázat a klímaváltozás. Pedig a klímaváltozásnak több köze van az Iszlám Állam megerősödéséhez, mint gondolná.

2025-re az emberiség ötöde, bő másfél milliárd ember fog olyan területeken élni, ami vízhiánnyal küszködik. "A következő közel-keleti háború a víz miatt fog kitörni, nem a politika miatt", mondta Butrosz-Gáli ENSZ-főtitkár 1985-ben, és ezt azóta visszhangozzák az utódai is. Észre sem vettük, de a vízháborúk már elindultak: Szíria, Irak, a szunniták, az Iszlám Állam - a véres konfliktus szakértők szerint a vallásos színfalak mögött valójában a Tigris és Eufrátesz vízkincseiért zajlik. A víz nélkül a sivatagos területen nincs élet. De hosszú távon úgyis mindegy, a klímakutatók számításai szerint a civilizáció bölcsőjének, a Termékeny Félholdnak legfeljebb egy évszázada lehet hátra a teljes kiszáradásig.

Hosszú távon az esőerdők kipusztulását is okozhatja a globális felmelegedés Amazóniában, ahol az utóbbi harminc év alatt mintegy három héttel hosszabbodott meg a csapadékmentes időszak - közölte a LiveScience online tudományos magazin az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn közzétett tanulmányra hivatkozva.

Önkéntes jelentkezők számítógépein futtatták le több ezerszer azt a klímaváltozást előrejelző modellt, amely szerint átlagosan 3 fokkal lesz melegebb a Földön 2050-ben, mint amilyen 1950-ben volt. A klímatudomány a 2 fokos melegedést tartja még biztonságos mértéknek.

Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején.

600 publikáló kutató között végzett felmérésben 99,5%-uk a biodiverzitás súlyos veszteségét jósolja. 80%-os, túlnyomó többségük abban is egyetértett, hogy emberi tevékenységek okozzák a hanyatlást, és a legvalószínűbb első kipusztulásnak az üvegházgázok miatt savasodó óceánnak kitett trópusi korallzátonyokat tekintik.

Amint a 2011 évi klímacsúcs december 11-én véget ért a dél-afrikai Durbanban, a résztvevők megállapodtak egy jogilag kötelező megállapodás kidolgozásában, ami 2015-re készülne el, és 2020 után lépne hatályba.

A Science magazin 2011 decemberi számában, nemzetközi kutatók által közölt tanulmány feltárja, hogy az Antarktisz, melynek gleccserei tartalmazzák a világon a legtöbb édesvizet, az Északi-sarkhoz nagyon hasonló sebességgel olvadhat.