Mi várható?

Nagy Balázs geográfus a családjával felköltözött egy hegyre, hogy biztonságban legyenek. Ugyanis a közeljövőben pusztító árvizek várhatók a hazai folyók mentén, ahol ész nélkül zajlanak az építkezések. A kutató elmondta azt is, hol lehetnek a túlélőzónák a Földön.

2050-re olyan mértékben változik meg az éghajlat, hogy a világ városainak ötödében eddig soha nem tapasztalt klíma jön létre, miközben az északi városok átveszik a déli városok meleg klímáját, derült ki a One Plos által publikált, a svájci Crowther Lab által készített tanulmányból.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fel kell készülnünk a klímaváltozás egy olyan bomlasztó és irányíthatatlan szintjére, amely éhezést, pusztítást, migrációt, járványokat és háborúkat hoz magával.

Nem tudjuk biztosan, hogy a klímaváltozás hatásai mennyire lesznek felforgatóak, vagy hogy hol fogja leginkább kifejteni hatását, főleg mivel a gazdasági és társadalmi rendszerek összetett módon fognak reagálni. De egyre több bizonyíték van arra, hogy ezek a hatások már a mi életünk, a mi társadalmaink számára is katasztrofálisak lesznek.

„Az ökoszisztémák egészsége gyorsabban romlik, mint valaha. Világszerte pusztítjuk gazdaságunk, megélhetésünk, élelmiszerbiztonságunk alapjait, saját egészségi állapotunkat és életminőségünket”
– fogalmazott Sir Robert Watson, a bonni székhelyű Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület, az IPBES elnöke a szervezet plenáris ülésének zárónapján, május 6-án Párizsban tartott sajtókonferencián.

A tavalyinál is súlyosabb aszály lehet az idén Németországban a szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) új figyelmeztetése szerint - jelentette szerdán a német sajtó.

Egyre jobban felforrósodik a bolygónk. És ez már nem is nagyon lesz jobb. Amit finoman csak globális felmelegedésnek hívunk, az a dinoszauruszok kihalásához hasonló, tömeges kihalási eseményhez vezetett. Ez épp zajlik körülöttünk. És egyre valószínűbb, hogy az emberiség sem fogja túlélni ezt a kataklizmát.

A klímaváltozás következtében megnőhet a természeti erőforrások feletti ellenőrzésért vívott konfliktusok száma - mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsában felszólalva. "A természeti erőforrások kiaknázása vagy az értük folytatott versengés erőszakos konfliktusokhoz vezethet. Ennek megakadályozása, kezelése és megoldása napjaink egyik legnagyobb és egyre inkább növekvő kihívását jelenti" - fogalmazott Guterres az MTI tudósítása szerint.

A Newcastle-i Egyetem kutatói 571 európai város adatait elemezve kimutatták, hogy az eddig véltnél sokkal szélsőségesebbé válhat az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.

Az Environmental Research Lettersben megjelent tanulmány szerzői az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával.

A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport.

„Konkrétan lelkifurdalásod van, ha lehúzod a vécét. Egy kiadós zuhanyra egy nehéz nap után pedig esély sincs"

– mondta egy asszony, aki próbálja tartani magát a Dél-Afrika második legnagyobb városában, Fokvárosban életbe léptetett korlátozásokhoz. Az agglomerációval együtt négymillió lakosú Fokvárost ugyanis emberemlékezet óta nem tapasztalt szárazság sújtja, ami miatt az első olyan igazán nagy város lehet a világon, ahol a vízhiány miatt hosszabb időre elzárják a csapokat. Ez azt jelentené, hogy a létfontosságú intézményeket leszámítva fejadagrendszer alapján osztanának vizet a lakosoknak.

A vízválság háborúkhoz is vezethet - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök az ENSZ közgyűlésen New Yorkban. Az államfő az ENSZ és a Világbank által életre hívott Vízügyi Elnöki Testület zárt tanácskozásán vett részt az ENSZ székházában. Az eszmecserén jelen volt António Guterres ENSZ-főtitkár és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke is.

Nem véletlen egybeesés az, hogy egyre több pusztító erejű hurrikánnak vagyunk tanúi, a klímaváltozás hatásai már nem nehezen megfoghatóak. Valós időben látjuk azokat, az elmúlt két hét ennek szomorú élő bizonyítéka – hangoztatta Michael Mann, a pennsylvaniai egyetem klímakutatója a négy szokatlanul erős atlanti-óceáni hurrikán, köztük a Harvey és az Irma gyors egymás utáni formálódásáról.

Van egy dolog a klímaváltozással kapcsolatban, amelyet nagyon sokan komolyan gondolnak, pedig közel sincs az igazsághoz.

1985 februárjában fordult elő a globális átlagos hőmérséklettel az, amit ki tudja, hogy mikor fogunk újra tapasztalni. És ez még a kevésbé rossz hír.