Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A marhahúsburger és szalonna fogyasztásának csökkentése 20 billió dollárral csökkenthetné a klímaváltozás elleni küzdelem költségét. Erre a drámai következtetésre jutott az a tanulmány, ami összegezte a modern, húsban gazdag étrendek gazdasági költségeit.

 

A kutatásban résztvevő tudósok azt mondják, hogy a marha- és sertéshús fogyasztásunk csökkentése egy óriási új széncsapda kialakulásához vezetne, ahogy a használaton kívüli mezőgazdasági területeken virulna a vegetáció.

 

A modell figyelembe veszi azt a művelt területet, amit az elveszett hús pótlására szánt extra élelmiszer előállítására használnak, de az kisebb területet igényel, tehát egyes területek művelése abbamarad. Többmillió tonnányi metán, egy erőteljes üvegházgáz kibocsátása is megtakarítható lenne az állattartó telepek csökkenő kibocsátása miatt. Ezek a hatások csökkentenék az olyan drága szén-megtakarító technológiák iránti igényt, mint a „tiszta szén” erőművek, és óriási összegeket takarítanának meg, mondják Elke Stehfest és kollégái a Hollandiai Környezetvizsgáló Hivataltól.

 

Felfúvódott „zabagépek”

 

A klímaváltozás szakértői több éve figyelmeztetnek a hús magas szénköltségére. A marhahús különösen nagy kárt okoz. Metán, egy erőteljes üvegházgáz szabadul ki a felfúvódott tehenekből, és a trágyából, ahogy lebomlik. Továbbá egy kilogramm marhahús előállításához a gazdáknak 15 kg gabonát és 30 kg szálas takarmányt kell megetetniük egy tehénnel. A gabona műtrágyát igényel, aminek az előállítása energiaigényes.

 

Stehfest most mérlegelte a marhahús és egyéb húsok gazdasági hatását a szén-dioxid szint 450 ppm-es szinten történő stabilizálásának költségével szemben – ez az a szén-dioxid szint, amire egyes kutatók szerint szükség van a veszélyes szárazságok és tengerszint emelkedések megakadályozásához.

 

Ha az étkezési szokások nem változnak, Stehfest úgy becsüli, hogy a kibocsátásokat 2050-re 2/3-dal kellene csökkenteni, aminek a várható költsége 40 billió dollár körül van.

 

Ha azonban a világ népessége átvált egy kevés húsos étrendre – amit heti 70 gr marhahúsban, és 325 gr csirkehúsban és tojásban határoztak meg –, akkor nagyjából 15 millió négyzetkilométernyi termőterület szabadulna fel [kb. 160 Magyarországnyi terület – a fordító megjegyzése]. Az ezen a területen növekvő vegetáció felszívná a szén-dioxidot. Vagy bioenergia növények termesztésére lehetne használni, ami helyettesítené a fosszilis üzemanyagokat.

 

Szupermarket jelölések

 

Számításai szerint az üvegházgáz kibocsátások is csökkennének 10%-kal, az állatállomány számának csökkenése miatt. Együtt ezek a hatások 2050-ig megfeleznék a klímaváltozás kezelésére fordítandó összegeket. Mint mondja, a vásárlók segítése miatt a hús környezeti költségét – adagonkénti szénkibocsátás formájában – be is lehetne vonni a vételárba.

 

A költségek nagyjából helyesnek tűnnek, mondja Raymond Desjardins az Agriculture and Agri-Food Canada-tól…

 

(Jim Giles, New Scientist, 2009. február 10; )

A hivatkozott tudományos publikáció: Climatic Change (DOI: 10.1007/s10584-008-9534-6)

Idézet

Ez az egyik legkönnyebb mód, amivel azonnali és igen jelentős hatást érhetünk el.

Andrew Bartlett, az ausztrál Parlament tagja a vegetáriánus étrend hatásáról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok