Szavazás a Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 2019. november 28-án.
Fotó: Vincent Kessler / Reuters
Klímavészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön fogadta el a határozatot, amelyben megállapítja, hogy éghajlati és környezeti vészhelyzet áll fenn, és arra kéri az Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és az összes globális szereplőt, „hogy sürgősen tegyék meg a szükséges konkrét lépéseket e fenyegetés leküzdése és megfékezése érdekében, még mielőtt túl késő lenne.”
Emellett az EP-képviselők arra is felszólítják az Ursula von der Leyen-vezette új Bizottságot, hogy a jogalkotási és költségvetési javaslat éghajlati és környezeti hatását is vegye figyelembe, és biztosítsa, hogy a javaslatok nem járuljanak hozzá biológiai sokféleség csökkenéséhez és ahhoz, hogy a bolygó átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-foknál tovább emelkedjen az ipari forradalom előtt mért adatokhoz képest.
Az EP egy másik állásfoglalást is elfogadott csütörtökön, ami arra sürgeti a Bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferencia számára nyújtson be egy stratégiát, amely 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentené az EU károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig megvalósítaná a klímasemlegességet.
„Az EU az első komoly politikai tényező, amelyik klímavészhelyzetet hirdet ki” – nyilatkozta Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője az EUrologusnak. A magyar politikus a Zöld New Deal Platform egyik társelnökeként a kezdeményezés egyik legnagyobb szószólója volt a liberális-centrista Megújuló Európa EP-frakción belül.
Az EP-képviselő állítja: a határozatnak nemcsak a szimbolikus jelentősége nagy, hanem a gyakorlatban is komoly elköteleződést jelent, mivel minden jogszabálytervezetet a klímavészhelyzet szemüvegén át is meg kell vizsgálni, és minden előterjesztésnek összhangban kell lennie a klímacélokkal.
„A bolygó túlélése nem szabad, hogy pénzkérdés legyen, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy 1,5 fok alatt maradjon a globális felmelegedés mértéke és ne csökkenjen tovább a biológiai sokféleség” – mondta Cseh Katalin, aki nagyon büszke arra, hogy az előző ciklusban liberális és a szabadpiac iránt kifejezetten elkötelezett liberális ALDE-ban sikerült érvényre szerezni a klímaváltozás elleni harc szempontjainak is.
A klímavészhelyzet megszavazása
Fotó: Vincent Kessler / Reuters
„A Fidesz EP-delegációja is megszavazta a határozatot” – nyilatkozta Tóth Edina fideszes EP-képviselő, a környezetvédelmi szakbizottság tagja az EUrologusnak. „A klímaváltozás valós folyamat, valós veszély. Csupán fölösleges szójáték, hogy vészhelyzetről, vagy sürgősségről beszélünk, a lényeg a cselekvés. Az EP döntései megteremtették az alapot és az Európai Unió kötelezettségét arra, hogy Brüsszel konkrét klímavédelmi intézkedésekre végre megfelelő uniós pénzügyi forrásokat biztosítson a tagállamoknak a kitűzött klímacélok eléréséhez” – mondta.
A politikus ugyanakkor úgy látja, hogy nagyon fontos lenne egy alapos hatástanulmányt is elkészíteni annak, hogy „a gazdasági és klímavédelmi célok ne ellentétesek, hanem egymást ösztönzőek legyenek. Ennek a tanulmánynak ki kell terjednie a karbonsemlegesség plusz költségei mellett az energiaárak alakulására, valamint a munkahelyekre gyakorolt hatására.”
A DK EP-képviselői közleményben tudatták, hogy petíciót indítanak azért, hogy az EP mintájára a magyar kormány is hirdessen klímavészhelyzetet. „A környezetünkért, kontinensünkért és bolygónkért nemcsak az Európai Unió felel, hanem külön-külön az EU tagállamai is; ha nem veszi ki mindenki a részét a közös munkából, akkor az európai népek együttesen fognak elbukni a klímaváltozás elleni harcban” – írták.
Forrás:
- index.hu, 201. 11. 28.
