A Földanya Törvénye várhatóan radikális új természetvédelmi és társadalmi intézkedéseket fog kiváltani a dél-amerikai országban. Bolívia arra készül, hogy elfogadja a világon az első olyan törvényeket, amelyek az egész természetnek az emberekkel egyenlő jogokat adnak.
A Földanya Törvénye, amiben most a politikusok és az aktivista civil szervezetek megegyeztek, „áldásokként” újra határozza az ország gazdag ásványi készleteit, és várhatóan radikális új természetvédelmi és társadalmi intézkedésekhez fog vezetni a szennyezés csökkentése és az ipar ellenőrzése céljából.
Az ország, amit az ENSZ klímatanácskozásain az USA és Anglia pellengérre állított a szénkibocsátások túlzott csökkentésének követelése miatt, 11 új jogot fog felállítani a természetnek. Ezek közé tartozik: az élethez és létezéshez való jog; a jog a ciklusok és folyamatok folytatására, emberi beavatkozástól mentesen; a tiszta levegőhöz és tiszta vízhez való jog; az egyensúlyteremtéshez való jog; a jog arra, hogy ne legyen beszennyezve, és a jog arra, hogy sejti struktúráiban, vagy genetikailag ne legyen módosítva.
Ellentmondásos módon szentesíteni fogja a természet azon jogát is, hogy ne legyenek rá hatással olyan mega-infrasturkturális és fejlesztési projektek, amelyek hatnak az ökoszisztémák egyensúlyára, és a helyi lakosok közösségeire.
Mint Alvaro García Linera alelnök mondja, „Ez világtörténelmi pillanat. A Föld mindennek az anyja. Új kapcsolatot létesít ember és természet között, amelynek harmóniáját megújulásának garanciájaként meg kell őrizni.” A törvényre, ami az alkotmány 2009-es megváltoztatása után a bolíviai jogi rendszer teljes átalakításának része, erősen hat az újraéledő bennszülött andesi spirituális világnézet, ami minden élet középpontjába helyezi a környezetet és a Pachamama néven ismert Föld istenséget. Az embert minden más entitással egyenlőnek tekintenek.
De nem várható, hogy az elvont új törvények megállítják az ipart a saját kerékvágásában. Míg egyelőre nem világos, hogy az új jogok milyen aktuális védelmet fognak adni a bíróságon a bogaraknak, rovaroknak és ökoszisztémáknak, a kormány várhatóan létre fogja hozni a Földanya Minisztériumát, és ombudsmant fog kinevezni. Az iránt is elkötelezett, hogy a településeknek új jogi hatalmat ad a szennyező iparágak felügyeletére és ellenőrzésére.
Bolívia régóta szenved az ón, ezüst, arany és más nyersanyagok bányászatának súlyos környezeti problémáitól. „A létező törvények nem elég erősek”, mondja Undarico Pinto, a 3,5 milliós taglétszámú Confederación Sindical Única de Trabajadores Campesinos de Bolivia, a legnagyobb társadalmi mozgalom vezetője, aki segített a törvény megírásában. „Átláthatóbbá fogja tenni az ipart. Lehetővé fogja tenni, hogy az emberek az ipart országos, regionális és helyi szinten szabályozzák.”
David Choquehuanca külügyminiszter szerint Bolívia hagyományos bennszülött tisztelete a Pachamama iránt létfontosságú a klímaváltozás megállításában. „Nagyszüleink azt tanították nekünk, hogy a növények és állatok nagy családjához tartozunk. Hiszünk abban, hogy a bolygón minden egy nagy család részét alkotja. Mi, bennszülött emberek, az értékeinkkel tudunk hozzájárulni az energia-, klíma-, élelmiszer- és gazdasági válság megoldásához.”
Kis ellenállás várható a törvény elfogadásával szemben, hiszen Evo Morales elnök hatalmon lévő pártja, a Movement Towards Socialism (MAS), kényelmes többséget élvez a parlament mindkét házában.
Azonban a kormánynak óvatosan kell egyensúlyoznia a cégek fokozottabb ellenőrzése, és aközött, hogy elsőbbséget adjon azoknak az erős társadalmi mozgalmaknak, amelyek a törvény érdekében fejtettek ki nyomást. Bolívia évente 500 millió dollár bevételre tesz szert a bányászati cégektől, ami az ország külföldi valuta bevételének közel egyharmadát biztosítja.
A bennszülött filozófia szerint a Pachamama egy élőlény
Az új törvény tervezete kijelenti: „Ő szent, termékeny, és az élet forrása, amely méhében minden élőlényt táplál és gondoz. Állandó egyensúlyban, harmóniában és kommunikációban áll a kozmosszal. Az összes ökoszisztémából és élőlényből, és azok önszerveződéseiből áll.”
Ecuador, amelynek szintén erős bennszülött csoportjai vannak, megváltoztatta az alkotmányát, hogy a természetnek megadja „a jogot a létezésre, fennmaradásra, létfontosságú ciklusainak, struktúráinak, funkcióinak, és evolúciós folyamatainak fenntartására és regenerálására.” Azonban az elvont jogok nem vezettek új törvényekhez, és nem állították meg az olajipari cégeket, hogy ne pusztítsák el az Amazonasz egyes, biológiailag leggazdagabb területeit.
Küzdelem a klímaváltozással
Bolívia emelkedő hőmérsékletekkel, olvadó gleccserekkel, és több rendkívüli időjárási eseménnyel küzd, köztük gyakoribb árvizekkel, szárazságokkal, fagyokkal és földcsuszamlásokkal. Edson Ramirez, a főváros, La Paz San Andres Egyetemének gleccserkutatójának kutatásai azt mutatják, hogy a hőmérséklet 60 éve folyamatosan emelkedik, és 1979-ben elkezdett gyorsulni. Most útban van affelé, hogy a következő 100 évben további 3,5-4oC-t emelkedjen. Ez Bolívia nagy részét sivataggá változtatná.
A legtöbb 5000 méter alatti gleccser 20 év alatt várhatóan teljesen eltűnik, ami után Bolíviának sokkal kisebb jégsapkája lesz. A tudósok azt mondják, hogy ez válsághoz fog vezetni a gazdálkodásban, és vízhiányhoz az olyan városokban, mint La Paz és El Alto. Evo Morales, Dé-Amerika első bennszülött elnöke az ENSZ-ben az iparosodott országok szókimondó bírálójává vált, amelyek nincsenek felkészülve arra, hogy a hőmérséklet emelkedését 1oC-nál megállítsák.
(John Vidal La Pazból, The Guardian, 2011. április 10.)
