A hús és a tejtermékek elkerülése a leghatékonyabb egyéni módja a bolygónkra gyakorolt káros hatások csökkentésének, állítják a szakemberek egy mindenre kiterjedő elemzés kapcsán, mely az állattenyésztés bolygónkra gyakorolt hatását vizsgálta.

A kutatás kimutatta, hogy hús és tejtermékek fogyasztása nélkül a Föld termelésre használt területét 75%-kal tudnánk csökkenteni – beleértve az Egyesült Államok, Kína, az EU országai és Ausztrália területeit – és a Föld teljes lakossága el lenne látva élelemmel. Ha állattenyésztésre pazaroljuk el a természetet, akkor a vadon élő állatok és növények drasztikus kipusztulását kockáztatjuk.

Az elemzés kimutatta, hogy a hús és a tejtermékek a bevitt kalóriánk mindössze 18%-át szolgáltatják, a fehérjebevitelünk 37%-át, miközben elhasználja a termőterületek 83%-át, és a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának 60%-áért felelős. Egy másik vizsgálat azt igazolja, hogy a Föld emlőseinek 86%-át a tenyésztett állatok és az emberek alkotják.

Bármi jobb, mint a hús és a tejtermékek

Továbbá azt is megállapították a tudósok, hogy még azok az állati eredetű termékek, melyek a lehető legkisebb káros hatást jelentik a környezetre nézve, sokkal több ártalmat jelentenek a bolygónak, mint a legkevésbé fenntartható módon termesztett zöldségek és gabonafélék.

A Science tudományos folyóiratban közölt átfogó kutatás 119 ország 40.000 farmját vizsgálta, 40 különböző ételfajtát figyelembe véve, melyek az összes elfogyasztott táplálék 90%-át alkották.

Az ételeknek a teljes, bolygóra gyakorolt hatását nézték, a termőföldtől a tányérunkig, a földhasználatot, a klíma befolyásolását, az ivóvíz felhasználást, valamint a víz- és légszennyezést.

„A vegán étrend minden bizonnyal a legjobb egyéni módja a káros hatások csökkentésének, nem csak az üvegházhatású gázok tekintetében, de a globális elsavasodást (melyet a széndioxid okoz), a vizek elalgásodását, és a víz- és földhasználatot nézve is. Ez sokkal jelentősebb változás, mintha felhagynánk a repüléssel, vagy elektromos autót vennénk”

– mondta Joseph Poore, az Oxfordi Egyetem szakembere, aki szerint az utóbbi változtatások csak az üvegház hatású gázok mérséklését eredményeznék.

„A mezőgazdaság az a szektor, mely a legkiterjedtebb környezeti problémákat okozza. Valójában az állati eredetű termékek a felelősek a legtöbb bajért. Ha elhagynánk ezek fogyasztását, azzal sokkal többet tennénk a környezetünkért, mintha csak megpróbálnánk fenntarthatóbb módon húst és tejterméket előállítani.”

A kutatás az azonos táplálékok különböző módon történő termelésére is kiterjedt. Például az istállóban tartott, vagy erdőirtás során keletkezett földterületen élő marha húsának előállítása 12-szer több üvegházhatású gázt eredményez és 50%-kal több földterületet igényel, mint a szabadon legelő marha húsának előállítása.

Jöhet a húsadó?

Ám ha a marhahúst olyan növényi fehérjékkel vetjük össze, mint például a borsó, akkor a borsónál még a leghatékonyabban nevelt marhához képest is

hatodannyi lesz a káros gázkibocsátás és 36%-kal kevesebb a felhasznált földterület.

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy a változás nem lesz könnyű. Egyik iparág sem igényelne olyan mértékű változást, mint a mezőgazdaság. Szükséges lenne az egészséges és fenntartható élelmiszerek támogatását növelni és a hús és tejtermékek adóját emelni.

Meglepő összefüggés derült ki a haltenyésztés környezetkárosító hatásáról is, holott ezt a legtöbben eddig egy környezetbarát tevékenységnek gondolták.

A halak által kibocsátott salakanyagok és az el nem fogyasztott ételmaradékok összegyűlnek a tavak fenekén, ahol alig van oxigén, és így kiváló táptalaj keletkezik a metánnak, mely potenciálisan üvegházhatású gáz.

A kutatás arra is rámutat, hogy a legeltetett marhák is jelentős környezetkárosítást jelentenek, jóval nagyobbat, mint a növényi alapú ételek előállítása.

A vizsgálatot más kutatók is elismeréssel fogadták. Tim Benton professzor szerint:

„Ez egy hihetetlenül hasznos kutatás. Az a mód, ahogyan az ételeinket előállítjuk, elfogyasztjuk és pazaroljuk, a bolygó szempontjából fenntarthatatlan. Ha az általános elhízási-krízist vesszük alapul, akkor ebből a szempontból is jobb, ha kevesebb állati eredetű terméket fogyasztunk, és több zöldséget, gyümölcsöt – így a bolygó és mi is egészségesebbek leszünk.”

Joseph Poore, a kutatás vezetője így reagált az eredmények láttán:

„Amikor elkezdtem a projektet, az a cél vezérelt, hogy kiderítsem, vajon létezik-e fenntartható állattenyésztési megoldás. De a kutatás utolsó négy évében én is felhagytam az állati eredetű ételek fogyasztásával. Az a fő kérdés, hogyan tudjuk ezekkel a lépésekkel visszaszorítani a káros hatásokat, és a válasz, hogy óriási mértékben.”

Forrás:

• Galgóczi Dóra, prove.hu, 2020. február 13.
• josephpoore.com, Science, 2018. június 1.
• The Guardian, 2018. május 21.
• The Guardian, 2017. december 11.
• The Guardian, 2017. július 10.