Egy új jelentés szerint alulértékelt a tűz erőteljes és átfogó hatása az ökoszisztémákra és a Föld sok folyamatára, köztük a klímaváltozásra.
„Becslésünk szerint az égetéssel történő emberi erdőirtás egyötöddel járul hozzá az ember-okozta üvegházhatáshoz – és ez a százalék növekedhet”, mondta Thomas W. Swetnam, a cikk társszerzője Tucsonból, az Arizonai Egyetemről (UA). „Teljesen egyértelmű, hogy a tűz elsődleges katalizátora a globális klímaváltozásnak”, mondta az Arizonai Egyetem Évgyűrűkutató Laboratóriumának igazgatója. Szerinte „A cikk hadba hívó üzenet a földtudományok művelőinek, hogy vizsgálják, és jobban megértsék a tűz szerepét a Föld rendszerében.”
A csoport arról is beszámol, hogy az összes tűz együttesen akkora mennyiségű szén-dioxidot bocsát a légkörbe, ami a fosszilis üzemanyag égetésből származó mennyiség 50 százalékával egyenlő. „A tüzek nyilvánvalóan az egyik fő, klímaváltozásra adott válasz, de a tüzek nem csak válasz – visszacsatolnak a melegedésre, ami több tüzet táplál”, mondja.
Amikor a növényzet ég, a tárolt szén ezzel járó kiszabadulása fokozza a globális felmelegedést. Minél több a tűz, annál több szén-dioxid szabadul ki, és annál nagyobb a melegedés – minél nagyobb a melegedés, annál több a tűz. A fekete szénként is ismert nagyon finom pernye, ami a tűz által jut a légkörbe, szintén hozzájárul a melegedéshez. Swetnam szerint „Az ijesztő pont ott van, hogy a visszacsatolások és egyéb bizonytalanságok miatt lehet, hogy nagyon alulértékeljük a tűz szerepét, mint a jövő klímaváltozásának hajtóerejét.”
A cikk 22 szerzője felszólítja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet, vagy IPCC-t, hogy ismerje el a tűz szerteágazó szerepét a globális klímaváltozásban, és jobban építse be a tüzet a klímaváltozásról szóló, jövendő modellekbe és jelentésekbe. David Bowman, a cikk társszerzője szerint, „Nagy aggodalommal tölt el minket, hogy a tüzet nem építették be részletesen és megfelelően a klímamodellekbe. Meglepő, hogy a táj arculatának ilyen meghatározó részét ennyire mellőzték.
A cikk, „Tűz a Föld rendszerében”, a Science újság április 24-i számában fog megjelenni…
Mivel a tűz az embernél korábban létezett a Földön, mindenütt fellelhető aktivitása egyszerre elfogadott és figyelmen kívül hagyott. Bowman, az egyik társszerző szerint „a tűz rendkívül nyilvánvaló, de mélyen kifinomult.”
A cikk összeköti a tűzről alkotott tudásunkat olyan eltérő területekről, mint az ökológia, globális modellezés, fizika, antropológia, környezettörténet, orvostudomány, és éghajlatkutatás. Mint a szerzők írják, a Föld működésének teljesebb megértése megkívánja annak felismerését, hogy a tűz hogyan fonódik össze az ember és a Föld történetével, és egyben hajtóereje is ezeknek.
Jennifer K. Balch, az egyik társszerző a cikkről így beszél: „Ez a szintézis az alkalmazkodás előfeltétele a tűz visszacsatolások utóbbi időben megfigyelt felerősödéséhez, amit felgyorsít a klímaváltozás, a felszíni növénytakaró gyors átalakulása, és az idegen fajok behozatala.” Mint megjegyezte, „tüzek vannak ott, ahol általában nem látunk tüzeket”, és rámutatott a nagyobb és gyakoribb tüzek megjelenésére, az USA nyugati felétől a trópusokig.
Swetnam szerint a trópusok égésén túl évente óriási területeken égnek le az északi erdők Szibériában, Kanadában és Észak-Európában. Mint mondja, „Alulbecsült az erdőtűz szerepe az északi vidékeken. Egyedül az orosz erdők tartalmazzák az északi féltekén a szárazföldön tárolt szén több mint 50 százalékát.” Hozzáteszi, hogy a felmelegedés az északi szélességi fokok mentén zajlik leggyorsabban. Mint mondja, az utóbbi pár évben leégett szibériai erdők területe nagyobb, mint Virginia állam az USA-ban. Ahogy a világ melegszik, valószínű, hogy több ilyen terület fog leégni, ami gyorsítja a melegedést.
Holisztikus tűztudományt sürgetve Balch megjegyezte: „Nem megfelelően gondolkodunk a tüzekről. A tűz ugyanolyan elementáris, mint a levegő és a víz. Egy tűzbolygón élünk. Egy tűzfaj vagyunk. A tűz tanulmányozása mégis nagyon szétforgácsolt. Rengeteget tudunk a szénciklusról, nitrogénciklusról, de nagyon keveset tudunk a tűzciklusról, vagy arról, milyen körforgásban van a tűz a bioszférában.”…
(ScienceDaily, 2009. április 29.)