Az amazóniai esőerdők területén kialakult aszályoknak nagyobb hatása van a globális éghajlatváltozásra, mint az Egyesült Államoknak egy év alatt - állítják brit és brazil tudósok.

Az amazóniai aszály azért súlyos klímakockázat, mert a növények képesek elnyelni az egyik legfontosabb üvegházhatású gázt, a szén-dioxidot, ezáltal csökkentik a bolygó felmelegedésének mértékét. A 2005-2010 közötti gyakori szárazságok azonban komoly veszélybe sodorták az esőerdők természetes szén-dioxid-nyelő képességét.

A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a 2010-es aszály 3 millió km2-es területen okozott csapadékhiányt, ez több mint másfélszerese a 2005-ben szárazság sújtotta területnek. A szárazság nagymértékű fapusztulást okozott, így az esőerdő nem tudja majd azt az 1,5 milliárd tonna szén-dioxidot elnyelni, amelyet korábban képes volt kivonni a légkörből. Sőt az elpusztult fák 5 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátanak majd ki a becslések szerint. (Összehasonlításképpen az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása 5,4 milliárd tonna volt 2009-ben.)

A tavalyi súlyos szárazság Amazónia folyóit sem kímélte. A kiszáradt vízfolyások miatt több ezer ember szigetelődött el a külvilágtól, mivel nem tudott csónakjával közlekedni.

Egyes klímamodellek szerint az aszályok még tovább súlyosbodnak majd, ezáltal gyakoribbá válhatnak az erdőtüzek. A legextrémebb becslések szerint a század közepére az esőerdő nagy része szavannához hasonló ökoszisztémává alakul, ami együtt jár mind a növények, mind az állatok biodiverzitásának csökkenésével.

"Ha a tavalyihoz hasonló események gyakoribbá válnak, akkor az amazóniai esőerdők éghajlatváltozást lassító, szén-dioxidot elnyelő hatása az ellenkezőjére változhat, és azok lehetnek az üvegházhatású gáz egyik fő kibocsátói, gyorsítva ezzel az éghajlat melegedését" - foglalja össze Simon Lewis, a Leeds-i Egyetem ökológusa.

(Jurecska Laura, ozonenetwork.hu)