A klímaváltozás szélsőséges hatásai

Elég csak elolvasni az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzését, hogy igazuk legyen azoknak, akik féltik Európát. Ha nem gondolja meg magát az időjárás, akkor itt bizony előbb-utóbb Afrika lesz, a Jobbik retteghet, a leleményesebbek viszont gondolkozhatnak azon, hogy a sertéstenyésztésről átállnak a banántermesztésre.

Áder szerint a klímaváltozás miatt a jelenleginél sokkalnagyobb mértékü migráció indulhat el a világon.

Az ipari és a digitális forradalom után a klímaforradalom korát éljük – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a Műegyetem tanévnyitóján.

Az elmúlt heteket két téma határozta meg: egyrészt a menekültáradat, másrészt a szélsőséges időjárás. Pedig ha visszanézzük, hogy a lassan két évtizedes előrejelzések mit jósoltak arra az esetre, ha semmit se teszünk a klímaváltozás ellen, akkor nincs min meglepődni: térségünkre gyakori hőhullámokat és extrém csapadékeloszlást, valamint globális klímamenekülteket jövendöltek a szakértők. A jóslatokat azonban senki nem vette elég komolyan, hisz azóta is folyamatosan nő a globális üvegházgáz-kibocsátásunk. Magyarország pedig végképp nem jár élen a klímaválság elleni harcban, hisz nemcsak az egy főre jutó kibocsátásunk van jelentősen a világátlag felett, de a megújuló energiák terén is csúnya lemaradásban vagyunk.

Az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható legmagasabb vízszintek, volt ahol 1,9 méterrel, ezért a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.

Forró napokat él meg a világ egyik legnépesebb települése, a külvárosaival együtt több mint 17 milliós Kairó. A 45 fokos hőségben, aki teheti, a légkondicionált lakásban ül: ma még kimozdulni sem nagyon lehetett sok kerületben az óriási homokvihartól.

Tizenketten meghaltak, húszan eltűntek Chile északi részén a napok óta tartó esőzések miatt keletkezett árvizekben - közölte az MTI.

Éghajlati dobókockának nevezik annak az esélyét, hogy egy nyár szokatlanul forró lesz-e, vagy sem. Ez a kocka egyre cinkeltebb: az elmúlt harminc évben megnőtt az esélye a nagy hőségnek. Új eredmények szerint a globális felmelegedés erősít rá a hőhullámra.

Az elmúlt év történéseinek sorozatában – amelyben madarak és más állatok tízezrei hirtelen és gyakran rejtélyesen elpusztultak – a legújabbként több mint 3500, búbos vöcsök nevű vizimadár nemrég a földre zuhant az USA Utah államának déli részén, egy áruház parkolójára és a környező területre.

A Swiss Re svájci viszontbiztosító társaság 2011. dec. 15-én bejelentette, hogy a 2011-es évben a természeti katasztrófák az olyan helyeken, mint Japán és Új-Zéland, a 30 ezer emberi áldozaton túl a történelem során a legnagyobb, 350 milliárd USA dolláros anyagi kárt okozták. (Supreme Master Television, 2011. december 19., további angol nyelvű hírek a témában: France24, Vancouver Sun)

Az USA Huffington Post hírportálján 2011. december 10-én megjelent cikk amerikai kutatóknak az utóbbi 300 ezer év éghajlati adatait tanulmányozó vizsgálatáról számol be, és kijelenti, hogy ha a globális felmelegedés a jelenlegi sebességével folytatódik, a klímaváltozás több mint százszor gyorsabb lehet, mint az a sebesség, amihez a fajok alkalmazkodni tudnak.

(Supreme Master Television 2011. dec. 15.)

további angol nyelvű hírek: Huffington Post, Plosone