A Wildlife Conservation Society közzétette előzetes megfigyeléseinek eredményeit, melyek azt mutatják, hogy az indonéziai vizekben, a felszíni hőmérséklet drámai emelkedése nagyarányú kifehéredést idézett előtt, mely elpusztította a korallpopulációkat.
A szervezet Indonézia Programjának tengerbiológusokból álló csapata májusban indult Aceh-be, hogy megvizsgálja a kifehéredést. Indonézia ezen provinciája Szumátra szigetének északi csúcsán található. Az előzetes felmérés felfedte, hogy a korallok több mint 60 százaléka kifehéredett.
A kifehéredés - mely akkor megy végbe, amikor a korallszövetekben élő algák eltűnnek – a stressz jele, melyet környezeti tényezők, mint a tenger felszíni hőmérsékletének ingadozása vált ki. A számos faktor függvényében, a kifehéredett korallok regenerálódhatnak, vagy elpusztulhatnak.
A szervezet, az ausztráliai James Cook Egyetem, és az indonéziai Syiah Kuala Egyetem tengerökológusainak további vizsgálatai augusztus elején fejeződtek be, és az egyik leggyorsabb és legsúlyosabb korallhalálozási eseményt fedték fel, melyet eddig feljegyeztek: a kutatók eredményei szerint, egyes fajok 80 százaléka pusztult el az előzetes felmérés óta, és a várakozások szerint több kolónia tűnhet el az elkövetkező hónapokban.
Az esemény az Andamán-tenger felszíni hőmérséklete emelkedésének eredménye. Ez a terület magába foglalja Mianmar, Thaiföld , az Andamán- és Nicobar-sziget, valamint Indonézia északnyugati részének partjait. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) korall forrópontokat összesítő weboldala szerint, a régió hőmérsékletei 2010 májusában érték el a csúcsot, ekkor az értékek 34 fokon álltak, mintegy négy fokkal magasabban, mint a terület hosszú távú átlaghőmérséklete.
A Wildlife Conservation Society és a James Cook Egyetem 2005 márciusa óta dolgozik a térségben. A 2004-es indiai-óceáni szökőárat követően felméréseket végeztek, melyek felfedték, hogy az Aceh régió számos zátonyát nagyrészt érintetlenül hagyta az esemény. A szökőár előtt, az elégtelen földhasználat és a pusztító halászati gyakorlatok miatt súlyosan károsodott zátonyok a tökéletesített eljárásoknak köszönhetően, a közbülső években drámaian regenerálódtak. A kormány és közösség irányította régiókban figyelemreméltó sikerek születtek a hal biomassza fenntartásában annak ellenére, hogy továbbra is hozzáfértek a zátonyokhoz. Ám a 2010-es kifehéredés és pusztulás gyorsan megfordította ezt a gyógyulási folyamatot, és komoly hatása van a zátonyok halállományaira.
Különösen aggodalomra ad okot a tenger felszíni hőmérsékletét érintő anomália mértéke, mely a NOAA weboldala szerint azt jelzi, hogy az egész Andamán-tengert és az azon túli területeket is érinti. 2010-ben hasonló, tömeges kifehéredési eseményeket dokumentáltak Sri Lankán, Thaiföldön, Malajziában és Indonézia számos részén. A kutatók szerint, amennyiben hasonló mértékű pusztulást figyelnek meg a tenger egyéb területein is, akkor ez lesz a régióban dokumentált legkomolyabb kifehéredési esemény.
(hirado.hu / ScienceDaily; 2010. augusztus 17.)