A globális felmelegedés veszélyei

Az El Nino egy nagy skálájú óceáni-légköri éghajlati jelenség a Csendes-óceán trópusi területein, amely a tengerfelszín hõmérsékletének periodikus változásának meleg fázisa. Karácsony tájékán veszi kezdetét és hosszú hónapokig (9-12) tart. Észak- és Dél-Amerika csendes-óceáni partjain viharokat és áradást, ezzel egyidõben pedig Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati medencéjében aszályokat idéz elõ.

Norvég kutatók megfigyelték, hogy a hőmérséklet emelkedése és a csapadékos időjárás igen kedvező a bubópestist terjesztő élőlények számára, így valószínű, hogy a megbetegedések száma emelkedni fog.

A globális felmelegedés következtében nem csak a sarki jég olvad, hanem a gleccserek is visszahúzódnak, sőt eltűnnek szerte a világon, mivel nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen újra megfagy.

Globális éghajlati fordulópont alatt azt az időpontot értjük, mely után már nem lehet megállítani a globális felmelegedést. A klimatológusok más-más időpontot határoztak meg. A fordulópont után már nem lehet megállítani a gleccserek olvadását, így a jégsapkák előbb-utóbb elolvadnak. A tengerszint-emelkedést és a felmelegedést az emberiség ezen időpont után már nem tudja kontrollálni.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az elhibázott energiapolitika első jele az élet tömeges kipusztulása legyen a Földön. Most kell cselekednünk.

A globális felmelegedés a legnagyobb fokú olvadást idézte elő Grönlandon az utóbbi fél évszázadban. Ha a jég olvadás tovább folytatódik, a folyamat visszafordíthatatlanná válhat.

Katasztrofális felengedésnek nevezték el a kutatók azt a folyamatot, amely az északi félteke éghajlatában kibontakozni látszó felmelegedés egyik következménye. A növekvő átlaghőmérséklet a szibériai síkságra is érvényes, amit a fagyott területen keletkező kis tavak is bizonyítanak. A tavak azonban nemcsak vizet, hanem bomlástermékeket, főként metángázt is tartalmaznak, amely a légkörbe jutva tovább pusztítja a Földünket védő ózonpajzsot.

A párizsi CNRS kutatóintézet jelentése szerint két év alatt 1,6 millió négyzetkilométerrel lett kisebb az Északi-sarkvidék jégtakarója. Ha így folytatódik az olvadás, hamarosan eltűnhet az egész jégsapka.

Hirtelen történt globális felmelegedés, valamint az élővilág jelentős átalakulása kísérte a paleocén és az eocén korok közötti, mintegy 55 millió évvel ezelőtti átmenetet. A geokémikusok ezt az anomáliát az óceánból származó jelentős metán-kibocsátással magyarázzák, amely megváltoztatta a szénizotópok összetételét a Föld felszínén. Mivel a metán erőteljes üvegházhatású gáz, ez vezethetett az ekkor tapasztalható globális felmelegedéshez. A klíma jelentős megváltozását körülbelül 100 000 éves intervallumban mutatták ki.

 Szakértõk számításai alapján az északi-sarkvidéki és déli-sarki jég olvadása akár több méterrel is növelheti a tengerszintet. 2007. március végén brit kutatók mutattak be olyan számításokat, amelyek szerint a világ tengerparti városait katasztrófák fenyegetik majd.