A globális felmelegedés veszélyei

Lehet, hogy az Északi-sarkvidék az egyik leghidegebb terület a Földön, de kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó többi része – és most tudjuk az okát, hogy miért.

A dinitrogén-oxid üvegházgáz jelentős részét az óceán oxigénhiányos részein élő, nitritet felhasználó baktériumok termelik.

251 millió évvel ezelőtt szibériai vulkánkitörések indíthatták el az eseményeknek azt a láncolatát, ami az óceánokban és a légkörben magas hidrogén-szulfid szinthez vezetett, és a Föld történetének legnagyobb tömeges kihalásában érte el tetőfokát.

A kontrollálatlan globális felmelegedéstől az óceán lakói fuldokolnának. A halott zónák az óceán olyan alacsony oxigéntartalmú területei, ahol az élet magasabbrendű formái, mint a halak, rákok és kagylók, nem tudnak megélni.

Az óceán mélyéből felbugyogó hidrogén-szulfid okozhatta a Föld történetében 250 millió évvel ezelőtt a fajok legnagyobb kipusztulását.

Egy új tanulmány szerint 90% a valószínűsége annak, hogy a globális felmelegedés miatt 100 éven belül 3 milliárd embernek választania kell majd, hogy éhezik-e, vagy családjával enyhébb éghajlatra költözik.

Új kutatás szerint a század végére a gyorsan melegedő klíma valószínű komolyan meg fogja változtatni a terméshozamokat a trópusokon és szutrópusokon, és alkalmazkodás nélkül a világ népességének fele súlyos élelmiszerhiánnyal fog szembesülni.

Egy Grönland műholdas felvételeit figyelő USA kutatócsoport azt találta, hogy 2008 nyarán a szárazföld gleccserei által képzett lebegő jégtáblák háromszor annyi jeget veszítettek el, mint egy évvel korábban.

Napjaink egyik legrangosabb tudósa beszél a klímaváltozás visszafordíthatatlanságáról és azokról a következményekről, melyek a század végéig akár 6 milliárd ember pusztulását is okozhatják

Az óceán sok korallzátonyához hasonlóan a mexikói Cancuntól Hondurasig terjedő közép-amerikai Chitalesből vészes tempóban tûnik el az élet.

A Nápolyi-öböl híres lélegzet elállító szépségéről és csillogóan tiszta vizéről. A turisták évszázadokon át özönlöttek a környékre, hogy megtapasztalják hírnevét. De a hullámok alatt a tudósok vészt jelző titkot fedeztek fel. Ischia szigetének környékén a tenger fenekéről felbugyogó gázáramlatokat találtak.

Bhola, egy kis dél-bangladesi sziget közel kétmillió lakosa első kézbõl tapasztalja a klímaváltozás hatásait. A Dhaka fővárosi székhelyű Parti Őrség szerint óránként 11 bangladesi veszíti el otthonát az emelkedő víz miatt. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) számítása szerint 2050-re Banglades 17%-a el fog tûnni, 20 millió embert kényszerítve az áttelepülésre.

Egy új NASA műholdas adat szerint 2003 óta több mint 2 billió tonna szárazföldi jég olvadt el Grönlandon, az Antarktiszon és Alaszkában, a legújabb jelét adva annak, amit a kutatók globális felmelegedésnek mondanak.