Víz- és élelemhiány
Az intenzív állattartás, a sivatagosodás, az erdőirtás, a csapadék egyenlőlen eloszlása, a gleccserek olvadása mind a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek, amik rövid- vagy hosszútávon vízhiányt okozhatnak. A húsevő életmód, a vízhiány, talaj leromlás, bioüzemanyag előállítás viszont hozzájárulhatnak az élelmiszerhiányhoz. Jelenleg közel 1 milliárd ember éhezik a Földön! Miközben a fejlett országokban népbetegség az elhízás: 1,6 milliárd túlsúlyos és elhízott ember van!
Múlt héten tartották Stockholmban éves vízügyi konferenciájukat az ENSZ, az OECD, a Világbank és minden egyéb más globális szervezet szakértői az egyre fenyegetőbb globális vízválságról, illetve arról, hogy mit lehetne kezdeni vele. De mégis, mi ez a hiszti a víz körül?
GlobalisFelmelegedes.info szerk.:
Maguk a döntéshozók elismerik, és a cikkíró is leírja, hogy irtózatos mennyiségű víz megy az állati takarmány előállítására. Szomorú, hogy ennek ellenére a megoldási lehetőségek között nem foglalkoznak a húsfogyasztás csökkentésével.
Fotó: Jan Sochor/con
A közép-ázsiai hegyek gleccserei négyszer gyorsabban olvadnak a világátlagnál, és ez Üzbegisztántól Nyugat-Kínáig veszélyezteti a létfontosságú folyókat - írja az MTI. A potsdami GFZ kutatóintézet kutatása arra figyelmeztet, hogy a 2050-es évekre a megmaradt jég fele eltűnhet, a régiót vízhiány fenyegeti.
Az egymással szomszédos országok erre adott válaszai, megoldásai katonai konfliktusokhoz vezethetnek.
Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában - állapították meg a szakemberek.Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában - állapították meg a szakemberek.
Egy svéd kutatócsoport tanulmánya szerint, ami a globális élelmiszerellátás és az édesvíz elérhetősége közti kapcsolatot vizsgálja, többé nem engedhetjük meg magunknak, hogy annyi húst együnk, mint most. A következő negyven évben le kellene szoknunk az állati eredetű ételekről, mert az állattartás vízigénye többszöröse a mezőgazdasági növénytermesztésnek és minden cseppre szükségünk lesz, hogy a növényekből megtermeljük a szükséges minimumot a bolygó lakosságának.
Az nem igaz, hogy már száraz lábbal át lehet kelni a Tiszán Záhonynál, de valóban nagy a kiszáradás a mederben, ahol az ilyenkor szokásosnak csak harmada a vízhozam.
Rendkívül súlyos környezeti és gazdasági hatásai lesznek a klímaváltozásnak Kínában, élelem- és vízhiány, áradások és szárazság vár az országra a következő évtizedekben - állítja egy tanulmány.
A Texasi Erdőszolgálat tudósai 2011. december 20-án arról számoltak be, hogy közel 500 millió fa pusztult el az állam rendkívüli és tartós szárazsága során, ami még nem mutatja az enyhülés jeleit.
(Supreme Master Television 2011. dec. 24.)
Ttovábbi angol nyelvű hírek a témában: Huffington Post, Reuters
Afrika Szahel-övezete a világ legsúlyosabb hosszú távú szárazságát éli át; a csapadék akár 48%-os csökkenése nemcsak jelentős fapusztulással járt, hanem fajok teljes kihalásához is vezetett, amerikai tudósok dec. 13-i bejelentése szerint.
(Supreme Master Television, 2011. december 22.)
Egy 2011. december 13-án megjelent cikkben mexikói hivatalnokok bejelentették, hogy a rendkívüli szárazság miatt a termények több mint egymillió hektáron károsodtak – vannak olyan gazdák, akik azt mondják, egész évben alig láttak esőt.
A China Network Television online hírcsatorna beszámolója szerint az ország parlamentje előtt felszólalva J. Saule, Mongólia Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Könnyűipari miniszterhelyettese kijelentette, hogy az ország sztyeppéinek több mint 70%-a leromlott az illegális bányászat és legeltetés miatt, miközben a 90-es évek óta az állatállomány létszáma több mint 12 millióval nőtt.
Néhány Balaton-szakértő határozottan állítja: másfél évtized múlva megkezdődhet legnagyobb hazai tavunk kiszáradása – írja a Magyar Nemzet. A vízügyi szakemberek kitartanak amellett, hogy a természet a jövőben is megoldja a Balaton vízellátását, a klimatológusokat viszont nem győzi meg ez az érvelés. A Balaton is szerepel azon a listán, amelyet az ENSZ klímaszakértői állítottak össze arról a száz legveszélyeztetettebb helyről, amelyekre a klímaváltozás következtében néhány évszázad múlva már csak fotó emlékeztet. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a nyári csapadék mennyisége Közép-Európában akár harminc–hetven százalékkal is csökken.
A téli szárazságok egyre közönségesebbek a mediterrán régióban, és az ember-okozta klímaváltozás részben felelős ezért, a NOAA és a CIRES (Cooperative Institute for Research in Environmental Sciences) kutatóinak egy új elemzése szerint. Az utóbbi 20 évben zajlott le a 12 legszárazabb tél közül 10 a Földközi-tengert övező vidékeken.
A területen az elsők között megjelent tanulmányban, amely a talajvíz használat mértékét és annak tengerszint emelkedésre gyakorolt hatását vizsgálja, az USA Földtani Intézetének kutatói a „New Scientist” magazin 2011. szeptember 25-i számában arról számolnak be, hogy az elfolyó talajvíz közel akkora emelkedéssel jár, mint amit Grönland és Antarktisz jégolvadása együttesen okoz.
(Supreme Master Television, 2011. október 2.)
Az Oxfam felhívást tett közzé a világ élelmiszer rendszerének alapvető átalakítására, figyelmeztetve, hogy néhány évtizeden belül további embermilliókat fog markában tartani az éhség a népesség növekedése és az éghajlat által sújtott termések miatt. Az angliai központú segélycsoport előrejelzése szerint „egy tönkrement élelmiszer rendszer” azt jelenti, hogy alaptermények ára fog több mint duplájára emelkedni 2030-ra, szétlapítva a világon a legszegényebbeket, akik jövedelmük akár 80%-át is élelmiszerre költik.
Idézet
Nincs rá garancia, hogy az emberi civilizáció fenn tud maradni.
Ken Livingstone, London volt polgármestere
