Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Article Index

Összefoglaló cikk a húsfogyasztás és klímaváltozás kapcsolatáról, a húsfogyasztás egyéb hátrányairól, sok hivatkozással.

 

Hús és Klímaváltozás

  • Az ENSZ FAO jelentése szerint (Az állatállomány hosszú árnyéka), az állattartás járul hozzá legnagyobb mértékben a globális felmelegedéshez.
  • Az állati hulladék és a takarmánytermesztő területek több szennyezést zúdítanak folyóvizeinkbe, mint az összes többi emberi tevékenység együttesen.
  • A hús alapú étrend 10-20x annyi földet igényel, mint a növényi alapú – a világ gabona és szójatermésének közel felét az állatokkal etetik fel.

 

 

Állattartás kibocsátása: 18%

Globális közlekedés kibocsátása: 13,5%

Az emberi tevékenységből származó összes üvegházgáz kibocsátás 18%-a, köztük: CO2 9%-a

CH4 (metán) 37%-a – a globális melegítő potenciálja (GWP) 100 évre számítva 23x nagyobb a CO2-nál, 20 évre számítva pedig 72x

N2O (dinitrogén-oxid) 65%-a – a globális melegítő potenciálja (GWP) 100 évre számítva 296x nagyobb a CO2-nál, 20 évre számítva pedig 275x

Forrás: FAO, 2006

 

 

 

 

1 kg marhahús előállítása:

  • 36,4 kg CO2-dal egyenlő melegítő képességű üvegházgáz kibocsátásához vezet
  • 340 gr kén-dioxiddal és 59 gr foszfáttal egyenértékű trágya alapanyag vegyületet bocsát ki 169 megajoule energiát használ fel.
  • 1 kg marhahús annyi CO2 egyenértékű üvegházgáz kibocsátásért felelős, amennyit egy átlagos európai autó 250 km alatt bocsát ki, és annyi energiát éget el, amivel egy 100 wattos égővel 20 napig lehetne világítani.
  • Az energia kétharmada az állati takarmány előállítására és szállítására fordítódik.

Forrás: Animal Science Journal, 2007

 

„A permafrost réteg minden nap olvad. És a metángáz, sőt más gáz is, bejut a légkörbe. Tényleg remélem és imádkozok, hogy valaki figyel. A metán és dinitrogén-oxid az állattartás, az állatállomány nevelése során képződik. Tehát ezek sokkal mérgezőbbek, sokkal veszélyesebbek, mint a CO2. Mivel a légkör melegedik, ezért a metán kibugyog. Ha véget vetünk a globális felmelegedés legrosszabb okának, ami az állatállományt, az állattartást jelenti, akkor képesek leszünk megmenteni a bolygót. Abba kell hagynunk az ember és állatok gyilkolását. Abba kell hagynunk az állati termékek gyártását. És abba kell hagynunk a használatukat.” - Ching Hai Legfelsőbb Mester - 2008. július 6. – London konferencia

 


 

Erdőirtás BrazíliábanErdőirtás

 

Az erdőirtás fontos szerepet játszik a klímaváltozásban.

Több mint 300 szakértő kijelentette, „Ha elveszítjük az erdőket, elveszítjük a klímaváltozás elleni küzdelmet.”

De 2007 augusztus és 2008 augusztus között az Amazonasz vidékén az erdőirtás 69 százalékkal növekszik a hús iránti igény miatt.

 

 

 

 

Az állattartó ágazat messze a föld legnagyobb egyedi antropogén használója:

  • Az állattartás használja az összes mezőgazdasági terület 70%-át, és a világ szárazföldi felszínének 30%-át
  • Az Amazonasz vidékén a korábban erdős területek 70%-át marhalegelők foglalják el, és a maradék nagy részét állati takarmánynak termesztett növények borítják
  • A legelőterületek 20%-a leromlott a túllegeltetés, tömörödés, és erózió miatt   

Forrás: FAO, 2006; Goodland R. et al,1999

 

„Minden nyújt valamit. Például a fák, azért vannak ott, hogy oxigént adjanak a bolygónak. Fák nélkül meghalunk. Tényleg, meg fogunk. Meghalunk fák nélkül. Kevesebb lesz a víz, mert nincsenek fák, hogy vonzzák a vizet, és megtartsák a vizet, amikor ott van. Tehát ezen a bolygón minden – köztük mi is – függ egymástól, és segítik egymást, hogy az életünket itt kényelmessé, és kényelmesen élhetővé tegyék. De ha ezt nem tudjuk, akkor megöljük magunkat. Mindig, amikor megölünk egy fát, vagy megölünk egy állatot, önmagunk egy kis darabját öljük meg.” - Ching Hai Legfelsőbb Mester - 2001. június 6. – Florida, USA


 

Élelmiszerhiány

Az emelkedő élelmiszerárak további 75 millió embert nyomtak az éhezési küszöb alá, világszerte az alultáplált emberek becsült számát 2007-ben 923 millióra emelve.

 

De tényleg élelmiszerhiány van-e? A világ gabonatermésének 36%-át, és szójatermésének több mint 74%-át állati takarmányként használják fel, a garantáltan alacsony hatékonyság ellenére. Az állatállománnyal jelenleg feletetett gabona 2 milliárd ember táplálására elegendő.

 

 

10 kg állati takarmány kell 1 kg marhahús előállításához

4 – 5,5 kg állati takarmány kell 1 kg sertéshús előállításához

2,1 – 3 kg állati takarmány kell 1 kg baromfihús előállításához

Forrás: FAO, 2006; CAST 1999; B. Parmentier, 2007

 

„Minden más túl sokáig tart, és nincs időnk. Ezért a vegetáriánus étrendet kell választanunk; nincs több állattenyésztés. Válaszd a biogazdálkodást, egymás segítését, a meglévő ételünk megosztását.

Mert ha vegetáriánusok vagyunk, mindannyian, akkor olyan sok ételünk lesz, hogy mindenkivel megosszuk; többet soha senki sem fog éhesen lefeküdni aludni éjszaka. És akkor megtakarítunk majd sok időt, energiát és pénzt is, hogy segítsük őket a betegségek leküzdésében és az életük újjáépítésében. Minden lehetséges, mert nem lesz több háború, még az állatokkal sem. A béke otthon kezdődik.” - Ching Hai Legfelsőbb Mester – 2008. június 29.


 

Vízhiány & szennyezés

Korábban sosem látott mértékben látunk súlyos szárazságot cserepesre töredezett földekkel, amit nagy áradás követ, a mezőgazdasági termények és egyéb tulajdon pusztulásával. És a világon naponta 30000 gyermek hal meg vízzel kapcsolatos betegségek miatt.

 

Az összes víz 70%-át élelmiszer előállítására fordítják, és az állatállomány a legnagyobb vízszennyező ágazatok közé tartozik. Az ammónia kibocsátás 64%-áért felelős, ami hozzájárul a savas esőkhöz. Egyetlen iparszerű állattartó telep több vízszennyezést hoz létre, mint Houston városa Texasban.

 

4664 liter víz kell egy adag marhahús előállításához, egy teljes vegán étkezéshez viszont csak 371 liter kell. A tudósok kiszámolták, hogy valójában több vizet takarítanánk meg azzal, ha lemondanánk fél kg marhahúsról, vagy négy hamburgerről, mint azzal, ha legalább hat hónapig nem zuhanyoznánk.

 

„Igen. És a vegetáriánus étrend meg fogja szüntetni a globális felmelegedés 80%-át, és véget vet minden kegyetlenségnek, kezdve a mi tányérunkon. Szerető, kedves energiát hoz létre a világ körül, véget vet az élelmiszerhiánynak, véget vet a világméretű éhínségnek és háborúnak, megakadályoz halálos betegségeket, megtakarít óriási adót és orvosi kiadásokat, hogy jobb világot építsen, és támogasson új, hasznos találmányokat és az emberek jó szervezeteit.”

- Interjú Ching Hai Legfelsőbb Mesterrel; James Bean, a Spiritual Awakening Radio riportere által – 2008. július 29., USA


 

Túlhalászás és halott zónák

A tenyésztett állatokkal feletetett halak az óceán ökoszisztémáit fenyegetik; a világ halfogásának egyharmadát állati takarmánynak használják. A Stony Brook Egyetem Óceánvédelmi Kutatóintézete és a British Columbiai Egyetem kilenc éves vizsgálatának eredményei szerint az óceán halainak ijesztő, 28 millió tonnáját jelenleg ledarálják és feletetik iparszerű telepeken tartott halakkal, sertésekkel és csirkékkel.

 

Dr. Ellen K. Pikitch a Stony Brook Egyetemről kijelentette, „…ez a világ halfogásának óriási százaléka. A kicsi, vadon élő halakra nehezedő, égbe szökő nyomás egész tengeri táplálékláncokat tehet ki óriási veszélynek.”

 

A World Policy Institute amerikai kutatási és oktatási szervezet szerint a halászat kiterjedt gyakorlata veszedelmes helyzetet teremtett az óceán élővilágára nézve. Egy 2003-as vizsgálat kimutatta, hogy az utóbbi 50 évben a nagy halak 90%-a eltűnt az óceánokból, és a World Policy Institute most arra szólít fel, hogy a halászati iparágnak adott támogatási összegeket inkább nagy tengeri védett területek létrehozására fordítsák.

 

Az óceán a megkötött túl sok szén-dioxidtól savasodik, és a meleg vizek az állatokat új élőhelyekre kényszerítik. „Halott zónáknak” nevezett, több tízezer négyzetkilométerre kiterjedő, élettelen területeket lehet találni. Ezeknek a szennyezés és a túlhalászás az oka.

 

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arról számolt be, hogy a halászott fajok közel 80%-a most a kipusztulás felé tart.

 

„A halfogyasztás is nagyon kimerítő a bolygó ökoszisztémájára nézve. Bebizonyították, hogy a szardíniák túlhalászása sok halott zóna kialakulásával járt. Mert ezek valamilyen okból vannak ott. Talán azért vannak ott, hogy oxigénnel lássák el az óceánt, életet adjanak valamilyen más fajnak, vagy tisztítsák a környezetet. Bármilyen fajt hagyott Isten a bolygón, azoknak dolguk van. Mint az embereknek, nekünk is van dolgunk. Az állatoknak, nekik dolguk van. Csak sok ember azt gondolja, hogy haszontalanok, ezért kihalásszák, és megeszik őket. De ők nagyon, nagyon hasznosak az ökoszisztémánkra nézve.”

Ching Hai Legfelsőbb Mester – Videokonferencia a Hamburg Központtal, Németország – 2008. július 18.


 

Hússal kapcsolatos Betegségek

  • Kéknyelv kór
  • E. coli
  • Salmonella
  • Madárinfluenza
  • Kergemarhakór
  • Sertésbetegség (PMWS)
  • Liszteriózis
  • Kagylómérgezés
  • Rángógörcs előtti állapot
  • Campylobacter

 

A HÚSEVÉS NÉHÁNY KÖLTSÉGE:

 

SZÍVBETEGSÉG

  • Világszerte évente több mint 17 millió élet elvesztésével jár
  • Az érrendszeri betegség költsége legalább 1 billió dollár évente

 

RÁK

  • Évente több mint 1 millió új végbélrákos beteget diagnosztizálnak
  • Évente több mint 600000 a végbélrákkal kapcsolatos halálesetek száma
  • Egyedül az USA-ban a végbélrák kezelése évente kb. 6,5 milliárd dollárba kerül
  • Minden évben több millió új beteget diagnosztizálnak húsfogyasztáshoz kötődő rákkal

 

CUKORBAJ

  • Világszerte 246 millió embert érint
  • A kezelésre becslések szerint évente 174 milliárd dollárt költenek.

 

ELHÍZÁS

  • Világszerte 1,6 milliárd ember túlsúlyos, további 400 millió elhízottal
  • Egyedül az USA-ban minden évben 93 milliárd dollárba kerülnek az orvosi költségek
  • Évente legalább 2,6 millió ember hal meg a túlsúlyból, vagy elhízásból adódó problémák miatt

 

ÉS A LISTA FOLYTATÓDIK…


 

Forrásmunkák:

Cool Farming:Climate impacts of agriculture and mitigation potential (2008)

 - Greenpeace

Climate benefits of changing diet (Free Preview - 2009)

- Elke Stehfest , Lex Bouwman, Detlef P. van Vuuren, Michel G. J. den Elzen, Bas Eickhout and Pavel Kabat

Food-Miles and the Relative Climate Impacts of Food Choices in the United States (2008)

- Carnegie Mellon University

Putting Meat on The Table: Industrial Farm Animal Production in America (2008)

- Executive Summary , Pew Commission on Industrial Farm Animal Production

American Meat: A Threat to Your Health and to the Environment (2004)

- Polly Walker,M.D.,M.P.H.&Robert S. Lawrence,M.D.

Happier Meals: Rethinking the Global Meat Industry. (2005)

- Worldwatch Paper 171

Meat's Carbon Hoofprint (2007)

- Prof Barry Brook and Geoff Russell

The Economic Impact of Global Warming on Livestock Husbandry in Kenya (2008)

- Jane Kabubo-Marian,PhD School of Economics,University of Nairobi

Livestock's Long Shadow (2007)

- United Nations Food and Agriculture Organization

The livestock industry and climate (2007)

- Jens Holm & Toivo Jokkala

Cooking up a storm: Food, greenhouse gas emissions and our changing climate (2008)

- Food Climate Research Network

Saving Water: From Field to Fork - Curbing losses and wastage in the food chain (2008)

- Stockholm International Water Institute, International Water Management Institute, Chalmers, and Stockholm Environment Institute.

Can Britain Feed Itself? -Simon Fairlie( 2007)

- The Land

The Cattle Realm: A new phase in the livestock colonization of Brazilian Amazonia (2008)

- Amlgos da Terra

Global benefits of eating less meat (2004)

- Compassion in World Farming

Diet, Energy and Global Warming (2006)

- University of Chicago

Global warning: climate change and farm animal welfare - summary (2008)

- Compassion in World Farming

Meat and dairy production & consumption (2007)

- Food Climate Research Network

Animal feed, livestock and greenhouse gas emissions: What are the issues? (2007)

- The Food Climate Research Network

Idézet

Ha nem eszünk húst, akkor lesz elég ételünk, és az élelmiszerárak nem fognak olyan magasra törni, mint ahogy azt most teszik. Vannak olyan helyek, ahol az embereknek nincs ennivalójuk, mert az túl drága.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a vegetáriánusság jótékony hatásáról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok